|
|
Keresés - pap gábor
-
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály
(1800-1855)
Pusztanyéken (Kápolnásnyék) született 1800. december 1-jén.
Apja, Vörösmarty Mihály gazdatiszt, majd bérlő, anyja Csáty Anna.
1811-től a székesfehérvári cisztercieknél, 1816-tó1 a pesti piaristáknál tanult; 1817-től a pesti egyetem hallgatója, 1824-ben ügyvédi vizsgát tett.
Magyar hírességek » Írók, költök
-
Betyár világ - Sobri Jóska (1810-1837)
"Subri Józsi híres zsiván, Kit megfogni már sok kíván. Kerek-piros az orcája, Ezer csók illenék rája.
Sobri Józsi sarkantyúja Színezüst, mindenki tudja, hej, ha én csengését hallom, A szívem megfájdul azon."
Ezt énekelték a múlt században a Dunántúl egyik leghíresebb betyárjáról, Sobri Jóskáról, akit hívtak még Subrinak, Zsubrinak és Subinak is.
Történelem » Személyek
-
Rovásírás-emlékek a Kárpát-medencéből és szomszédságából
- A Tatárlakai-i ősi írás. Az erdélyi Tatárlakán 1961-ben N. Vlassa kolozsvári régész hamuval telt gödör fenekén 26 agyagszobrocskát, két kőfigurát, egy tengeri kagylóból készített karperecet, két rajzos agyagtáblácskát és egy "képírásos" korongot talált. A mintegy 6500 éves korong helyi agyagból készült és a jelek bekarcolása után került kiégetésre.
Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
-
Neumann János
(Budapest, 1903. december 28. – Washington D.C., 1957. február 8.) magyar származású matematikus, a modern számítógép atyja. "Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja.
Magyar hírességek » Tudósok, feltalálók
-
Bakócz Tamás
(Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), dominikánus pap, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka. Évtizedekig Magyarország legnagyobb hatalmú ura. Az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt, hogy pápa legyen. Családja Apja, Bakócz Ferenc a Drágffy család nemzetség jobbágya volt a Szatmár megyei Erdődön, akinek öt fia volt.
Történelem » Személyek
-
Báthory Erzsébet
Ecsedi Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) a történelmi Báthory család szülötte. A család a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthory Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját.
Történelem » Személyek
-
Besztercebánya vára
Hajdan néhány ódon épület alkotta Besztercebánya (Banská Bystrica) várát, mely Közép-Szlovákia legnagyobb városának egyik fő látványossága. Feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt.
A vár fokozatosan épült ki. Elsőként, a 13. sz.
Régiók » Varaink, kastélyaink
-
Túróci fakönyv
A Túróc megyei Stubnyán akadt rá Cherven Tamás besztercebányai kanonok 1839-ben.
Mindössze egyetlen lapból áll. A nyolc hüvelyk hosszú, öt hüvelyk széles nyírfakéregre tollal, koromfekete tintával írtak. Több részre töredezett, emiatt kisebb darabok hiányoznak belőle. Réznyomat másolatban maradt fenn. A megtaláló olvasata szerint 127 név található rajta.
Hungarikumok » Ősmagyar népművészet » Fafaragás
-
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
(1879-1942)
Tiszacsécsén született, a családi hagyomány szerint 1879. június 29-én, az anyakönyv bejegyzése alapján július 2-án.
Apja, Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó; anyja, Pallagi Erzsébet református lelkészi családból származott.
Magyar hírességek » Írók, költök
-
Csíkszentmártoni felirat 1501-ből
Az eredetileg kőbe vésett templomfelirat az 1784-es átalakítás során eltűnt, azonban előtte két másolat ké- szült róla. A szöveget kétkezi munkások vésték be, akik így akarták megörökíteni a temp-
lomuk újjáépítésének ünnepét.
Hungarikumok » Ősmagyar népművészet » Rovásírás
|
