Ónódi országgyűlés (1707. május 31-június.22)


Ónódi országgyűlés (1707. május 31-június.22)

A Rákóczi szabadságharc csúcspontja az 1707. május 31-én megnyitott ónodi országgyűlés volt. az ország legnagyobb része (Dunántúl és Erdély) a kurucok fennhatósága alá tartozott, az országgyűlés megnyitása előtt egy hónappal Rákóczit már beiktatták az erdélyi fejedelmi székbe. A kuruc állam egységén azonban már tavasszal észlelni lehetett a politikai és gazdasági válság első jeleit. 

A válság jeleire már a vezérlő fejedelem is felfigyelt, erről így ír emlékirataiban: 

"A nemességnapról-napra jobban visszanyerte hatalmát jobbágyai felett, és elvette kedvüket a háborútól, hogy saját hasznára dolgoztasson velük" 

A nemesség tehát mind jobban próbálja a háborút hátráltatni és és a szabadságharcot megszüntetni. Túróc vármegyei nemesség körlevelet küld a szomszédos vármegyékhez, amiben Rákóczit " önkényes, zsarnok úrnak" írja le, a szabadságharc vezetőt pedig azzal vádolják, hogy magánérdekeik miatt nem hajlanak a Habsburgokkal a békekötésre. Javaslatot tesznek a kiegyezése, lassan kialakulóban van tehát egy békepárt.

Emellett súlyos gazdasági válság is kialakulóban volt, a limitáció miatt a piacokról eltűnt szinte minden árú, a rézpénz pedig az infláció miatt napról napra gyengült. Ezen körülmények hatására Rákóczi 1707. június 1-re összehívta az ónodi mezőre az országgyűlést. Elsődleges feladatuk a gazdaság újra szilárdítása és a pénzügyi válság megállítása, a hadsereg megerősítése és a Habsburgok trónfosztása volt. Az ónodi országgyűlést a tervezettnél mégis egy nappal korábban nyitják meg. 

Elsőként gazdaság elemzésével kezdtek, a szenátus kimutatta, hogy a kiadások mintegy 3 millió forintra rúgnak ezzel szemben a fiskális jószágok, a harmincad, a bányák bevételéből származó haszon alig éri el a fél millió forintot. a Költség vetési hiány tehát 2,5 millió forint. Mivel nem volt honnan előteremteni a hiányt Rákóczi olyan hatásos beszédet indított minek hatására a rendek azonnal felajánlottak 2 millió forintnyi azonnali hadiadót. A fejedelem nehézségek árán, de azt is elérte, hogy a nemesség is fizessen ezután hadiadót. A nemesek megadóztatása igen nagy jelentőségű volt, mert az 1542-ben kivetett egyszeri vagyonadón kívül a nemesség semmit nem fizetett. Ez a döntés természetesen a nemességnek nem tetszett így egyre inkább a kuruc fejedelem ellen fordultak.

A 10 polturás rézpénzeket 4 polturásra csökkenti és csak 2,2 millió forint értékű rézpénzt hagy a forgalomban. Sajnos ezek az intézkedések már elkéstek, senki nem akarta a rézpénzt elfogadni fizető eszköznek, így az államháztartás kénytelen volt visszatérni a nemesfém pénz használathoz. 

                                     

                                                           Rákóczi rézpolturája


Megszületik az első magyar katonai büntetőtörvénykönyv a Regulamentum Universale ami amaga korában nagy jelentőségű volt: megszabta a különböző hadak, a műszakiak, a tüzérek, a tisztek és a legénység rang szerinti fizetésé. Kimondta a katonák adómentességét és, hogy a lakosságnak hadicélokra természetbeni juttatásokat mikor és milyen módon kell végeznie. Évente kétszer (májusban és novemberben) vagyis hadba vonuláskor és a téli szállásra vonulás előtt mustrákról tartottak a katonákon megnézték a fegyvereiket, lovaikat és egyenruhájukat szükség szerint másikat kellett kapniuk. Bercsényi Miklóst kinevezik a legfelső vezetés élére vezéri helytartónak arra az estre, ha Rákóczinak távol kellene lennie. Felállítják az ítélőtáblát, melynek székhelye a Hont vármegyei Korponán majd később Eperjesen volt. 

Az ónodi országgyűlés legfontosabb feladata azonban a Habsburg dinasztia trónfosztása. A nemesek megadóztatásával Rákóczi erősítette a békepártiak ( főként a Turóc vármegyei küldöttségek) ellenszenvét, az összecsapás a kurucok és a békepártiak között már a rézpénzzel kapcsolatos vitában is fellobbant. A trónfosztás lehetőségénél viszont már az éles vita és ellenszenv kardrántássá is fajult. Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor helyben lekaszabolja Rakovszkyt, Okolicsányit pedig súlyosan megsebesítik, később halálra ítélik. Az országgyűlésen jelenlévő Túróc vármegyei nemeseket letartóztatják, zászlajukat eltépik, pecsétjüket összetörik. Rákóczi a véres vitát úgy akarta lezárni, hogy a szenátusnak javasolta az utolsó pont vagyis a Habsburg trónfosztásának megtárgyalását tegyék későbbre. Az szenátus viszont egybehangzóan kérte, hogy terjesszék elő 1707. június 13-án a Habsburg-ház trónfosztását. A trónfosztás megbeszélése alatt Rákóczi elmondta, hogy a császáriak nem is akarnak békét kötni, a rendek kijátszásával próbálnak az egész ország fölött hatalmat szerezni. A fejedelem beszéde után Bercsényi is felszólal ekkor vállt szállóigévé "Eb ura fakó, József nekünk nem királyunk!" Az ónodi országgyűlés II. törvénycikke tehát kimondja az interregnumot, vagyis az országnak attól a perctől kezdve nincsen uralkodója: 

"Mindenokáért ezen mi mindnyájunk akaratával végzett s megerősített articulusunkkal(törvénycikkekkel)magunkat említett első József császár, és őáltala az egész Ausztriai Ház, rajtunk követett király engedelmességétől s tiszteletétől, és minden magának tulajdoníttatni kívánt jogától a magyar koronánkhoz, országunkhoz, annak igazgatásához, most vagy jövendőben, akármi módon való ragaszkodásától felszabadultatnak és megmenekedetteknek lenni végezvén, nyilván kimondván, s kijelentvén, mindazoknak ellen vagyunk és ellen mondunk és eképpen régi dicső szabadságunknak s legfelső törvényes jogunknak erejével és tekintélyével, mely mind isteni s mind emberi törvények szerint reánk szállott és származott, senki arra bennünket nem kényszerítvén, sem abban ellent nem tartván, hanem teljes jókedvünkből és szabad akaratunkból hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik: országunkat király nélkül lenni jelentjük és hirdetjük"

Ezzel véget ért az ónodi országgyűlés, létrejött a trónfosztás és II. Rákóczi Ferenc szabadkezet kapott az ország lehetséges következő királyának és szövetségesének keresésére.

 

 

 

Felhasznált irodalom:

Pálinkás Mihály: Múltunk nagyjai

II. Rákóczi Ferenc emlékiratai

R. Várkonyi Ágnes: A kuruckor hősei

 


Szerkesztés dátuma: szombat, 2013. március 16.
Nézettség: 3,054 Kategória: Csaták » Rákóczi-szabadságharc
Előző cikk: Dunántúl védelme ( 1707. február ) Következő cikk: Trencséni csata (1708. augusztus 3.)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: