Turán


Turán

E ma sivatagos terület valaha a szkíta, a kimmer, a szarmata, az alán, a párthus, a hun, az avar a türk és a magyar népnek volt átmeneti hazája. A Turáni-alföld a Dél-Urál, a Kaszpi-tenger, az Aral-tó és a Tien-san közötti ma hatalmas sivatagos terület. Valaha a négy világtáj kereskedelmi útvonalai találkoztak e térségben; keletről a Selyem Út egyik elágazása, délnyugatról Mezopotámia, illetve Bizánc felől induló, délről pedig a perzsa útvonalak futottak itt össze és találkoztak a keletről jövő nagyállattartó lovas népekkel. A déli hunok e területen alapítottak államot Kr.e. 43-36 között, majd megerősödve innen indultak európai hódító útjukra. Az európai források e területről hallgatnak, pedig őseink Belső-Ázsiából való kijutásuk után itt nemcsak átvonultak, hanem itt is tartózkodtak. Őseink szállásterületét délről Baktria és Szogdia határolta, területén volt a Horezm-i és a Kangkü állam.

Horezmet Szergej Pavlovics Tolsztov tárta fel 1937 és 1941 között és tette közzé a világ előtt. A horezmi kultúra már a Kr. előtti XIII. században kapcsolatban állt a közel hatezer éves mezopotámiai sumer kultúrával. Horezmről amúgy Kézai Simon is tesz említést gens Corosima néven, amikor elmondja, hogy Ednek és Edemennek édesanyja horezmi asszony volt. Abu Hámid al-Garnáti pedig leírja, hogy "a horezmiek sokan vannak Magyarországon és a királyt szolgálják". A horezmiek - saját nevükön kálizok a kabarok egyik törzseként a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott és az ország déli részén telepedtek le. Szogdia a Kr. előtti évszázadktól kezdve 751ig - közel egy évezreden át - kezében tartotta Turán területén a kelet-nyugati kereskedelmet és hatalmas városokat létesített.

A Turáni-alföld az a terület, ahol a türkök a nyugati forrásokban megjelennek és ahol a türkök a VI. század végétől fennhatóságuk alatt tartották a szogdok földjeit. A "türk" elnevezés alatt a magyarok ősei is e magas kultúrájú területen tartózkodtak. Szogdia története fontos adatokat szolgáltat arra nézve is, hogy őseink mikor és miért hagyták el ezt a területet. A magyar őstörténet számára a történeti Turán, mint földrajzi fogalom igen fontos terület. Sajnos a "Turán" jelző és a "turanizmus" kifejezés a politikusok műveletlensége következtében erősen elitélő és megbélyegzővé vált, pedig ez azt jelenti, hogy őseink Belső-Ázsiából való kivonulásuk után egy magas-kultúrájú területen éltek, ahol nagyállattartásukról, intenzív földművességükről, kereskedelmükről és öntözéses gazdálkodásukról voltak híresek. Sajnos az újabb időkben a "Turán" fogalom alatt a Magyar Tudományos Akadémia is (Farkas Ildikó, Magyar Tudomány, 1993/7) "a nemesi nemzeteszmény megtestesítését" és nem a magyarok őseinek egy átmeneti szállásterületét érti.

 

A közép-ázsiai sztyep népei
A közép-ázsiai sztyep népei a Krisztus utáni VI-IX. században (Bartha Antal)

Szerkesztés dátuma: hétfő, 2011. február 28. Szerkesztette: Garamszegi Vanda Natasa
Nézettség: 2,292 Kategória: Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
Előző cikk: A magyarok őseinek szálláshelyei a Kárpát-medencébe való bejutásuk előtt Következő cikk: Az ősmagyarok kaukázusi szállásai


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: