Korponayné Géczy Julianna- A lőcsei fehérasszony


Korponayné Géczy Julianna- A lőcsei fehérasszony

Géczy Julianna 1684-1685 táján született a Gömör megyei Garamszegen nemesi családból. Nagyapja gömöri nemes és birtokos, apja Géczy Zsigmond Thököly Imre vezette szabadságharc egyik ezredeskapitánya. Géczy Julianna gyermekként hosszabb időt tölt el Munkácson, leírások szerint a Zrínyi Ilona vezette várvédelem idején is Munkácson tartózkodott. Gondos nevelésben részesül, magyar mellett megtanul németül, lengyelül és franciául. Igen művelt és szép hölgy volt, aki bármely férfinak eltudta csavarni a fejét, ha akarta. 

Géczy Julianna élete a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején kezd igazán mozgalmassá válni. 1704-ben megismerkedik a császárhű Kopronay Jánossal, Murány várának kapitányával. A fiatalok egymásba szeretnek és Kopronay megkéri Julianna kezét. Az ízig-vérig kuruc apa csak feltételekkel adja oda lány kezét, mégpedig ha Kopronay Murány várával együtt átáll Rákóczi oldalára, és Kopronay megtette. 1705-ben házasságot kötnek a házasságból egy gyermek születik. 

Az 1708-as trencséni csatavesztés után egyre több vár adja meg magát és egyre több kuruc vezér áll át a Habsburg oldalra (Ocskay László brigadéros, Bezerédy Imre Brigadéros). Az osztrák előrenyomulás eléri az északi várakat is, így Lőcse várát is, ahol akkor Korponay János is szolgált. Lőcse mint Szepes vármegye székhelye jól védhető magas dombon állt, 24 szepesi város igazgatása tartozott ide. Lőcse szabad királyi városkánt jelentős polgársággal és közigazgatással rendelkezett. A várkapitány báró Andrássy István, a hajdúk vezére pedig Czelder Orbán volt. 

A császáriak 1709 őszén ostrom alá veszik Lőcse várát, a vár azonban két évre elegendő tartalékával hősiesen állta a sarat. A hosszú ostromszünetekben nem egyszer a vár vígan élte minden napjait, gyakoriak voltak a lakomák és bálok is, melyek központi alakja volt Géczy Julianna "szépasszony". a férfiak versenyeztek kegyeiért, még maga Báró Andrássy is, a legenda szerint Géczy Julianna szeretője lett Andrássynak akitől számos hadi titkot szedett ki, amiket kiszolgáltatott Löffencholcz tábornoknak. 1710. február 13-án egy titkos alagúton császári katonákat engedett be a várba. Igaz a vár bevételére nem voltak elegen, de Géczy Julianna és bejutott császári katonaság rábeszélte Andrássyt, hogy a vár kapituláljon. Andrássy István a császárnak tett hűségesküje után megtarthatta minden vagyonát és birtokát. 

Géczy Juliannáról nem lehet tudni, hogy a megadás után mi lett vele. Alakja 1712-ben tűnik fel újra , amikor feljelentést tesz Pállfy János tábornagynál, hogy tudomása van egy újabb felkelésre szólító levélről, amit Rákóczi maga írt Esterházy Dánielnek, Ráday Pálnak, Sréter Jánosnak. Most azonban elszámította magát a "szépasszony", mivel a levelet nem tudta bemutatni, ezért rágalmazás vádjával bíróság elé állították, ahol kínvallatásnak vették alá,a vallatásnál ellentmondásokba keveredett végül mindent magára vállat. 

1714. 25-én a győri vár piacán árulásáért lefejezték.

 

Felhasznált irodalom:

Pálinkás Mihály: Múltunk nagyjai

II. Rákóczi Ferenc emlékiratai

R. Várkonyi Ágnes: A kuruckor hősei



Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2013. március 24.
Nézettség: 1,977 Kategória: Személyek
Előző cikk: Thököly Imre Következő cikk: Bottyán János


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: