Thököly Imre


Thököly Imre

1657. szeptember 25-én született Késmárkon. Dédapja Thököly Sebestyén nagyszombati tőzsér volt, aki ló-és marha kereskedelemmel alapozta meg vagyonát, 1572-ben nemesi címert kapott. Ezek után a Thököly család elsősorban házasságkötései révén növelte vagyonát. Thököly Imre apja Bethlen Gábor Erdélyi fejedelem rokonát vette feleségül, 1654-ben III. Habsburg Ferdinándtól grófi címet kap. A Habsburgokhoz való hűség nem tartott sokáig, Thököly István részt vesz a Wesselényi-féle összeesküvésben, annak ellenére, hogy ebben az időben már Felső-Magyarország egyik leggazdagabb főura volt. 1670-ben a császáriak Árva várában ostromtűzbe veszik, onnan csak parasztnak álcázva tudta magát és Imre fiát kiszabadítani. Ezután Erdélybe menekülnek, ahol szintén voltak birtokaik. 

Thököly Imre tanulmányait Erdélyben folytatja bár a gimnáziumot nem fejezi be, mert jobban érdekli a politika és a katonai élet. A daliás ifjú Thököly mesterien bánt a karddal és a lőfegyverrel, ahogy szintén kitűnően lovagolt, minden meg volt tehát, hogy kiváló katona legyen belőle. 1677-ben Apafi Mihály engedélyt ad neki, hogy Magyarország határvidékén állomásozó kuruc bujdosók közé menjen. Thököly igen hamar szót ért a szedett-vedett társasággal és rövid időn belül rendet teremt közöttük. Létre hoz egy ütőképes, rendet és fegyelmet betartó sereget. Így lassan Thököly lett a kurucok legfőbb vezére, akit mindenki elismert. Népszerűségét növelte, hogy katonái között élt.

Thököly 1678 őszén Apafi egyetértésével elindítja első hadjáratát Felvidéken, ekkor még csak 21 éves volt. Zászlóin a "Pro Deo et pro Patria"-Istenér és Hazáért felirat volt olvasható. A hadjárat kezdete után három héttel Thököly serege már megszerzi Felső-Magyarország legfőbb bázisait. Elfoglalják Zólyomot, Selmecbányát, Besztercebányát. a siker sajnos nem tartott sokáig 1678-ban vereséget szerez császári csapatoktól és visszaszorul a bányavárosok egy részéről, de tizenhárom fontos vármegye így a fennhatósága alatt marad (Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Berg Ugocsa, Abaúj, Borsod, Torna, Gömör, Heves, Szabolcs, Szatmár). 1679-ben újabb kiáltványt ad ki, melyben felszólít mindenkit aki aki tud segítsen, hogy "elviselhetetlen iga alatt nyögő préda alá jöttet szegénységet a nagy nyomorúság alól, Isten segítségével felszabadítsam". A levél hatása nem maradt el, újabb sikereket ér el a szabadságharc, megszilárdítják helyzetüket. 

1680-ban Thökölyt válasszák a magyar hadak főgenerálisává, a kurucok fővezérévé. Ekkor már nemcsak a Habsburg ház, hanem a Török Porta is felismeri benne a nagy hadvezért, így táborában pasák és császári küldöttek jelennek meg. Reverend abbé, francia nagykövet így jellemzi: "Thököly gróf a legnagyobb úr és a legbecsületesebb ember Magyarországon. Az egész nemesség tisztelettel tekint erre az ifjúra, akiben nem kevesebb az okosság és a határozottság, mintegy 50 éves férfiban" 



1681-ben fegyverszünetet köt I. Lipóttal, ekkor már a török szövetségen gondolkodik és egy újabb harc indításán. Ellenlépésül I. Lipót a soproni országgyűlésen Esterházy Pált nevezi ki nádornak. Thököly elveszi feleségül I. Rákóczi Ferenc özvegyét Zrínyi Ilonát, a házasságkötés megerősíti Thököly helyzetét, a hatalmas Rákóczi vagyon a kuruc mozgalom egyik forrása lesz. 

1682-ben a török hadjáratot indít Magyarország ellen, erre Thököly kis csapatával meglepi Kassa fellegvárát, ami kapitulál, a legendás vár lesz a kuruc mozgalom központja három éven át. Kassa megadását még több vár is követte így Lőcse, Eperjes, Tokaj, Sárvár, Ónod, Putnok. A törökök már Pest mezején gyülekeznek, itt várják Thököly csapatai, hogy egyesüljenek, végül Fülek vára alatt egyesülnek a csapatok, itt adja át IV. Mehmed szultán kinevező athnaméját amelyben királlyá nevezi ki Thökölyit. Thököly azonban soha nem a királyi címet, hanem a fejedelmet használta inkább. A török szövetség értelmében évi 40 ezer tallért kért, cserébe pedig katonai támogatást ígér. Thököly azonban nem tudott sokáig sikereinek örülni a császári seregek kiverik a törököket és már Thököly kurucai sem nagyon tudják tartani magukat, sorra szenvedték a vereségeket ők is. 

1684-ben a lengyel király közvetítésével már külön békére törekedik a fejedelem is, I. Lipót azonban mereven elzárkózik mindenféle tárgyalás elől. Ebben az évben 14 főur, 17 megye és 12 város adta meg magát és tette le a hűségesküt I. Lipótnak. 

1685 tavaszán Apafi az országgyűléssel elkoboztatta Thököly minden vagyonát, még ebben az évben a váradi pasa elfogatta és kiszolgáltatta őt a béke fejében. Ekkor a kuruc ellenállás, már csak a Zrínyi Ilona által védett Munkács várában tartotta magát még három évig. Végül kénytelen volt feladni a várat. Thökölyt a Porta szabadon engedi, így Apafi halála után 1690-ben újabb hadjáratra indult, Zernyestnél több órás ütközetben Thököly megveri Heister tábornok csapatait. Az itt elfogott főtisztekért kicserélte a bécsi háziőrizetben tartott Zrínyi Ilonát. Thököly utolsó próbálkozása 1697-ben volt Zentánál, de ekkora már szerencsecsillaga leáldozóban volt. 

A vesztes zentai csata után, száműzték Nikomédiába, ahol egyre jobban szenvedett köszvényétől, utolsó éveiben már lábra sem tudott állni. 1705. november 15-én mindösszesen negyvennyolc évesen halt meg. Nikodémiából 1906-ban szllították haza maradványait a késmárki evangélikus templomba.

 

Felhasznált irodalom:

Pálinkás Mihály: Múltunk nagyjai

II. Rákóczi Ferenc emlékiratai

R. Várkonyi Ágnes: A kuruckor hősei


Szerkesztés dátuma: péntek, 2013. március 22.
Nézettség: 1,737 Kategória: Személyek
Előző cikk: Betyár világ - Hanyatlás Következő cikk: Korponayné Géczy Julianna- A lőcsei fehérasszony


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: