Latin eredetű, jelentése háznagy. Frank udvari főméltóság. Eredetileg a királyi jószágok és udvartartás felügyelője, később kormányzó, fővezér és főbíró volt egy személyben. A gyakran szétszórtan elhelyezkedő birtokokat felügyelte, majd más jogköröket is kapott: királyi tanácsadó, az udvari személyzet előjárója, a hadsereg vezetője lett. A 6. század végétől, amikor a Meroving gyermekkirályok követték egymást, a majordomusok a királyok nevelőiként befolyást szereztek a kormány felett, és ezt a nagykorú uralkodók mellett is megőrizték.