KÉTLAKIAK LETTÜNK Epizódok Édesapám életrajzi kötetéből     Nekem 6 hold földem volt, de nem győztem a beszolgáltatást, meg az adót, hát elmentem kőfejtőnek 1950 – ben. Négy évig a cuhai kőbányában dolgoztam. Robbantottuk, fejtettük a sziklát, raktuk a vagont.

              ARATÓK   A búzamezők illatát hozták, Eljöttek a munka himnuszával, S miként a halk májusi orgonák Szívük tele van dallal, virággal. Köszönet nektek vidám kis csapat: Élet terül a magyar ég alatt.   Nagy Bálint  

                Szép emlékű Édesapám versének azt hiszem, sok tekintetben most is megvan az aktualitása.     HUNNIA HELYÉN   Mit látok ős nagy Hunnia helyén Vagy csak gyásztól kápráznak szemeim. Nem a magyar nép lakja e földet, Rongyos gárda, nem az én vérem.

                SÓHAJ   / Édesapámnak Kanadába /   Mormol a tenger, zúgnak a habok, A gálya már rég messze – messze szállt. Ő búsongva vadon őserdőkben Remegve köszönt bús hazát.   Messze hagyta édes anyaföldjét, Más tájakon keres szebb jövendőt. S majd egykor, mint megtört vén aggastyán, Betoppan… sírva sok szép esztendőt.

              TAVASZ A ZÖRÖGHEGYI KILÁTÓNÁL Enyhe csendű hegyről messze látok, Szerte mindenhol tenger virágok. Madár a fákon ezrével dalol – Szívem megreszket mélyen valahol. Merengek halk májusi zenében, A föld dalol, öröm gyúl az égen. Távol öreg várnak romja látszik, A lelkem merengve oda vágyik.

              A CSESZNEKI CSÁRDÁBAN Öreg várrom alatt csárda, Benne hangos nóta járja. Tüzes bor foly a pohárba, Sír a cigány muzsikája. A hangulat a csárdában Mint a betyárok korában. Ha kifogy a bor belőle Szép asszony tölt az üvegbe.

                MIKOR TŰZOLTÓPARANCSNOK VOLTAM Részletek Édesapám életrajzi könyvéből   Jelentős volt a község életében a tűzoltó egyesület. Én is voltam vagy 20 évig tűzoltó parancsnok.

                KÖSZÖNÖM HOGY ITT SZÜLETTEM   Szép Bakonyerdőnek sok ezernyi fája Elringatja lelkem édes álmodásba. Ősbükk, őstölgyek mikor lágyan zúgnak, Gerlék, vadgalambok szerelmesen búgnak. Mikor a langy tavasz zsongva végig árad, Lágy illata terül szét a gyöngyvirágnak. Itt szép az életem, itt szép az örömöm, Hogy én itt születtem, ezerszer köszönöm.

              MÁJUSI ERDŐBEN   Sötét erdő a  Zöröghegy alatt, Valami lágy dallamot orgonál. Itt bent a nagy rengeteg közepén Szívem ma édes pihenést talál.   Amint száll a menekülő idő Hogy vért, szívet, dalt, mindent elvigyen, Oly jól esik ez a vad – s szép magány, A békesség, a nagy csend átizen.   Elfelejtem itt a zord világot, Valami csodás mámor átölel.

              „BAKONYERDŐ”        1936 – ban Áldott Emlékű Édesapám, Nagy Bálint Bakonyszentkirályi Parasztköltő 22 éves volt. Ekkor már elég sok verset írt és nekem hála Istennek sikerült 16 éves korától összegyűjtenem és megőriznem a kéziratait.