PATAK MELLETT   Lombok alján hegy tövénél Dallal ring a kis patak, Lenge ölén a haboknak Bohó álmok suhannak.   Mélabúmat elfeledem Ringó habok ütemén, Elring lelkem szűkebb hazám Vadvirágos erdején.   Patak partján andalogva Neved halkan suttogom, Ó ha mostan itt lehetnél Boldog álmom-virágom.

                A CSESZNEKI VÁRROMOK KÖZÖTT.   Egykor dicső, regényes bús falak, Viharvert zászló, ketté tört kardok… Térdre hullok ősök szelleménél, Mert hősök voltak, büszkék, magyarok.   Bús időkben itt a falak ormán, Öreg ágyúk tátongtak a mélybe. Elzúgott a szomorú éjszakán Messze, harci lovak nyerítése.

                MERENGÉS MAGDUSKÁRÓL.

                HORTHY MIKLÓS KATONÁJA LESZEK ÉN   Horthy Miklós katonája leszek én Sastoll lebeg huszárcsákóm tetején Fényes kard lesz oldalamon Még fényesebb bátorságom Hogyha kell   A csatába elöljárok rohanok Tűzbe vészbe rendületlen megállok Hazám, óh, drága nemzetem Homlokodra én megszerzem A babért     Nagy Bálint   Bakonyszentkirály, 1930.

                ÉDESANYÁM   Az én anyám, a legdrágább asszony. Aggódik a sorsom felett: Ki szel majd ártatlan, tiszta kézzel Frissensült, puha kenyeret.   Az én anyám sokszor könnyez értem. Anyám az Isten megáldott! Virágot himbáló szívem felett, Ő gyújtott fel piros lángot.   … Csodálatos, nagy időket érjek, Mint pátriárka – aggastyán.

                FORDUL A NAP.   Fordul a nap, havas hegyeknek int, A fákra ejti roskadó fejét, A vár felett még egyszer eltekint S a szájához emeli serlegét.   Uri fogat vágtat könnyű széllel, A szánka most mint felvert uti por Közeledik; rá halkan felfigyel A reszkető álmodó nyárfasor.   Most lelassul a könnyű uriszán.

              Édesapám egy gyönyörű, hangulatos verse 1952 - ből:   KÖSZÖNTELEK BÉKÉS FALUSI CSEND.   Köszöntelek békés falusi csend, Illatos utcák, akácborongás. Fehér – falu ház előtt kicsi pad, Virághimbáló szelíd susogás.   Köszöntelek muskátlivirágok, Fehér házak szép magyar virága; Valahányszor nyiladozni látlak, Elmerengek fájó borongásba.

                Áldott Emlékű Édesapám szép verse a pályakezdő Szalóky Zsuzsához, aki később minket is tanított-:)))   PÁLYÁD ELEJÉN Szalóky Zsuzsának   Fogadj néhány szót útravalónak, Hallgasd meg mi dobog itt e  szívben. Hadd menjek Feléd, én, aki lanttal Éneklek a  múzsák berkeiben. Úgy  vedd az iskolát ifjú lányka, Mintha  gondolsz az Édesanyádra.

                Úgy gondolom, Áldott Emlékű Édesapám verse most éppen aktuális:   MAGYAROKHOZ   Hová tűntek a cikázó villámok Nagy Hunniának dörgő egéről? Rohamra zúduló nagy ősök útja Mért nem harsog ma szent győzelemről? Mikor annyi itt a hevülő kebel, Mindnek szívében új magyar álom Új Vég és új Élet közeleg itt, Zengjen Himnusz a magyar határon.

              SZONETT.