2017 -hétfő, 2017. február 27. 08:00, Nézettség: 679
BEMUTATKOZÁS A ZIRCEN MEGRENDEZETT KÖLTŐI ESTEN 1995. XI. HÓNAP 15. – ÉN Paraszti mezők küldötte vagyok, Úgy jöttem, mint vadon termett virág. Bölcsességem, tudásom nem nagyok, Nem neveltek engem nagy iskolák. Ők adtak szívemnek fényt, sugarat, Szabad mezők a tiszta ég alatt. Nagy Bálint vagyok, az első világháború idején 1914. csütörtök, 2017. február 23. 09:00, Nézettség: 772
„BAKONY, TE SZÉP HAZÁM” Idős ember volt már Édesapám, amikor Bakonyszentkirály és környékén elkezdődött egy értékmegőrző folyamat. A régmúlt emlékeit gyűjtötték egybe a három község lakosainak segítségével az Országos Közművelődési Központ személyes iránymutatásával. Ebben nagy érdeme volt dr. Vercseg Ilonának és Varga A. Tamásnak Budapestről. kedd, 2017. február 21. 15:01, Nézettség: 783
SZENT BORBÁLÁHOZ A FELSZABADULT FELVIDÉKRŐL. Hallgasson el ma ágyúinknak torka, Legyen itt szent ünnepi nyugalom. Öröm varázsa rózsákat fakasszon A sok ábrándos ifjú ajkakon. péntek, 2017. február 17. 16:22, Nézettség: 740
HÚSZ ÉV UTÁN Eljöttem ide újra régi fák, Öreg vár alatt nyíló orgonák. Egyszer, nagyon régen, húsz éve már… Ugy – e feledtél mindent régi vár. Fekete haját, tüzes szép szemét, Ifjú szívünk lángoló szerelmét. Itt ültünk a Kápolna romjánál, Miként akkor – lágy szellő orgonál. Fejem pihent dobogó melleden – Hűséget fogadtunk mind a ketten. Nagy Bálint
péntek, 2017. február 17. 16:23
Édesapám versének az eredeti kézirata-:)))
szerda, 2017. február 15. 15:53, Nézettség: 695
PETŐFI NYOMÁBAN Itt ülök a kőpincei forrásnál az évszázados bükk – matuzsálem emlékező lombjai alatt. Cuha völgyi mélyből sziklák közül halkan csobog a Cuha patak, hogy elvigye a Bakonyi erdők álmát messze a tengerek felé. Mennyi vihart, mennyi történelmet ért már meg ez a büszke bükkfaóriás. Itt itatta lovát Vak Bottyán kuruc generális. csütörtök, 2017. február 9. 13:04, Nézettség: 718
Édesapám ha élne, akár most is megírhatta volna ezt a verset: ADY – ÉNEK BAKONYSZENTKIRÁLYON 1962 – BEN Üres fejjel, teli hassal, Undok, gőgös akarattal Ülnek a nyakunkon szépen, Újra itt a magyar szégyen. Rég ispánok szólították, Most új grófoknak csúfolják. Úgy járnak, mint török basák, Sír róluk az ostobaság. csütörtök, 2017. február 9. 11:52, Nézettség: 743
SZERETNÉM AZ ISTENT SZERETNI. Szonett. Csak egyszer tudnám szeretni az Istent, Csak volna kéz, mely Hozzá fölemel. Aki megbocsátja a vétkeket. -Szemem a kínok könnye mossa el. Óh, csak tudnám várni jelenését Zúgó szélben, nagy hegyek tetején. Hozná felém a csendek énekét Halk orgonán, susogó szél – zenén.
|