Archívum

A nagy karimájú pásztorkalapot napjainkig hordják, és ezt az állandó zsírozás nemcsak vízhatlanná teszi, hanem olyan nehézzé, hogy az engedetlenkedő lovat vagy szarvasmarhát orrba vágva, az mindjárt megszelídül. A kalap mellé, de mindig baloldalt, madártoll került, ami annál könnyebb, mert a vidék rendkívül gazdag madarakban.

Harmadik hete ostromolta már Szeged várát vitéz kurucaival Rákóczi fejedelem. Labanc kézen volt akkor az öreg szegedi vár, németek, rácok fészkeltek benne, nagy bajára az alföldi városoknak. A pogány török a maga idejében nem tett annyi kárt, mint ez a se-országa, se-hazája, gyülevész népség.

Mit jelképez a szarvas? A magyar nép egyik lélekvezető állata, s az egyetemes mítoszkészlet fontos szimbóluma a szarvas. A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és kontinenseken át követhetjük nyomon a szarvas attribútumát. Külön kiemelném a magyarság ősvallásában betöltött szerepét.

Az év vége és az új év kezdete minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregember-maszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása.

A Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének egyik kiemelkedő darabja a Békéssy József vezérkari őrnagy által tervezett fogatolt tábori sütőkemence.

Magyarország szerepét vizsgálva a XX. század világháborújában nem lehet elmenni az államfői teendőket 1919–1944 között ellátó katona és politikus mellett. Személye – az Osztrák–Magyar Monarchia tengeri hadviselését illetően – befolyással bírt az 1914–1918-as háborús szakasz alakulására is, s 1919 második felétől egyértelműen egyik meghatáro-zójává vált Magyarország történetének.

A tanulmány kezdetén a magyar huszárral kapcsolatosan néhány fontos kérdést kell tisztáznunk. Ezek a huszár születésének körülményei, a téves nézetek tisztázása, a huszár dicső harcainak általános és elvi meghatározása, végül a huszár szerepe és jelentősége a történelemben.

Őseink öltözéke Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat fejlesztették tovább, így Európában egyedülálló viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink ősi formában Magyaroszágon megérték a mát. A művelt Európa -, majd a többi földrészek - nem a rómaiak és a bizánciak tógáit vagy a germánok szőr- és állatbőr öltözékét, hanem a magyarok viseletét vették át.

Újkori népi hiedelem, de az ókori Hekaté kultuszra visszavezethetô, s így ôsi eredetu, az alvilág szimbolikus bejáratánál a tündéreknek adott keresztúti (határjel, halom) áldozat. Ennek során kutyát is leölnek. A Cegléd-nyúlfülehalmi lelet valószínusíthetôen ilyen keresztúti „fekete kutya” áldozat késôi, XVI–XVII. századi elôfordulása.

A turul A turul kétszer játszik szerepet őseink hiedelemvilágban. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta.