(Kolozsvár, 1952. márc. 8.– ): karmester, zeneszerző, zenei vezető. Bukarestben és Párizsban végezte zenei tanulmányait. 1976–77-ben a 25. Színház, 1977–78-ban a Népszínház zenei vezetője volt. 1976-ban létrehozta a Miskolci Új Zenei Műhelyt. 1989-ben a Camerata Transsylvanica kamarazenekar egyik megalapítója. 1991-től a Budapesti Kamaraopera alapító ig.-ja.
(Sopron, 1930. október 4.) – magyar zeneszerző
1949 és 1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Viski János tanítványaként tanult zeneszerzést.
1957-72- ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított. 1962-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán óraadó tanár, 1968-ban docens, majd 1974-ben egyetemi tanár.
1919. október 9., Budapest - 1988. szeptember 22., Budapest
Zenei tanulmányait 1937 és 43 között a budapesti Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán végezte Kodály Zoltánnál. 1942-ben tanári oklevelet, 1943-ban tanítóképző-intézeti oklevelet szerzett.
(Budapest, 1912. március 30. – Budapest, 2008. november 24.) magyar orgonaművész, zeneszerző, zenetörténész.
1931-1941 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán folytatott zeneművészeti tanulmányokat Kodály Zoltánnál; orgonát valamint protestáns egyházzenét Zalánfy Aladártól tanult.
(Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969. november 4.) magyar zeneszerző.
Festészeti tanulmányokat folytatott, majd 1921-től a Zeneakadémián tanult Weiner Leó, majd Siklós Albert növendékeként. 1923-26 között Kodály osztályába járt.
1926-ban diplomázott. 1922-től bekapcsolódott a munkásmozgalomba.
(Budapest, 1943. július 8.) magyar zongoraművész és zeneszerző.
Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult. Miközben a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult, fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza.
(Budapest, 1880. júl. 2.–New York, 1967. jan. 15.): zeneszerző, karmester. A Zak elvégzése után a Népszínház–Vígopera korrepetitora lett. Ott mutatták be, 1907-ben, első színpadi művét, A sárga dominót. 1907-től karmesterként működött a Modern Színház Cabaret-ban, majd az Andrássy úti Színházban.
(Kunágota, 1931. március 30.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, egyetemi tanár.
Zenei tanulmányait 1947-ben a Békés-tarhosi Énekiskolában kezdte el, majd 1950-től a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként. Diplomája megszerzése után, 1957—61-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt.
(Szászváros, 1921. február 27. – 2007. december 6.) magyar zeneszerző, zenetudós.
Amikor középiskolai tanulmányainak befejeztével 1939-ben Kolozsvárról Budapestre jött, még nem döntött a zeneszerzői pálya mellett.
(Budapest, 1924. április 25.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus.
1942–47 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult zeneszerzést és karvezetést. Olyan legendás hírű tanárok óráit látogatta, mint Viski János, Szegedi Ernő, Bárdos Lajos, Vásárhelyi Zoltán, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Weiner Leó és Ferencsik János.
