Eisemann Mihály (ered. Egresi Mihály, Paripás, 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.) magyar zeneszerző, karmester.
Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett.
(Székelyudvarhely, 1944. január 2. - )
A 20. század zenéjének egyik legismertebb tolmácsolója. Zeneszerzői és karmesteri pályáját Stockhausen és Boulez munkatársaként kezdte.
(Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le.
(1842. július 4. Pest – 1909. március 22. Újpest) Erkel Ferencnek, a magyar zenei romantika és a nemzeti opera nagy alakjának legidősebb fia. Korának kimagasló magyar zenésze, zeneszerző, nagytudású művész, karmester, kitunő szervező.
(Buda, 1846. január 2. – Békéscsaba, 1900. október 14.), karmester, operaigazgató, zeneszerző.
Erkel Ferenc negyedik fia. Apja, majd Mosonyi Mihály tanította. Karrierjét a Nemzeti Színházban ütősként (üstdob) kezdte, majd karvezetőként.
Galánthai Esterházy Pál (Kismarton, 1635. szeptember 17. – Kismarton, 1713. március 26.) magyar gróf és birodalmi herceg, Magyarország nádora. Egyben költő és zeneszerző is volt. Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, különösen az 1663-64-es török háborúban, majd a török kiűzésénél.
(Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) magyar zeneszerző.
Zenei tanulmányait 1922–27 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, illetve Siklós Albertnél végezte. 1929–31 között a római Santa Cecilia Akadémián Ottorino Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként.
(Nagyvárad, 1912. április 30. – Budapest, 1986. október 12.) magyar zeneszerző.
Édesapja, Fényes Lóránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon és nótaszerzéssel is foglalkozott. Szabolcs már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését.
Tolnai gróf Festetics Leó (Pécs, 1800. október 8. – Budapest, 1884. november 15.) a pesti Nemzeti Színház igazgatója, zeneszerző.
Festetics Péter és Katharina Sturm egyetlen gyermeke volt. Különösen érdeklődött a művészetek, leginkább a zene iránt. Előbb a bécsi Theresianumban, majd a György nagybátyja által alapított keszthelyi Georgikonban tanult.
(1913. december 21. Budapest – 1992. február 9. Zürich) magyar származású amerikai zongoraművész és karmester. 1913. december 21-én született Budapesten. Otthon tanult, zongorára Szatmári Tibor oktatta. Nyolc éves korában debütált Budapesten Mozart K 450-es Zongoraversenyével.
