(Szeged-Szatymaz, 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) cigány származású magyar nótaszerző.
Szegeden született 15 esztendős korában cigányzenekart szervezett és vezetett szülőfalujában, majd Szegedre került. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. 1890-ben Budapestre ment, ahol 1895-ben Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével megnyerte az Új Idők pályadíját.
(Budapest, 1931. szeptember 27. -) zeneszerző, karnagy, zenetanár. Zenei tanulmányait cselló hangszeren kezdte Zsámboki Miklós, majd Friss Antal növendékeként. A Zenei Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta zeneszerzés szakon, Szervánszky Endre növendékeként. 1958-ban kitűntetéssel diplomázott.
(Budapest, 1927. március 24.) zeneszerző. Zenei tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában kezdte Sugár Rezső zeneszerzés növendékeként. 1952-ben felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol Szervánszky Endre osztályában 1956-ban szerzett diplomát.
(Budapest, 1954. január 9. –) Kossuth-díjas magyar előadóművész, dzsesszzenész, zeneszerző.
Fiatalon kezdett zenélni, zenei tagozaton végezte általános iskoláját. Emellett 1963 és 1971 között zongoraoktatásban részesült. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol 1973-ig klarinét, majd 1976-ig szaxofon szakra járt.
Dobos Attila (Budapest, 1941. április 27. – ) zeneszerző, táncdalénekes, fogorvos.
Dobos Attila táncdalai c. válogatáslemeze 1968-ban jelent meg, ezen 6 dalát saját maga énekli. Gyakran lépett színpadra feleségével, Mary Zsuzsival, akivel 1965-ben házasodtak össze és öt évig voltak együtt. Angéla lányuk Németországban született meg.
(Szolnokon 1931. július 22.) zeneszerző. Tanulmányait 1950 és 1957 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Viski János növendékeként végezte. 1957-től a Magyar Rádió szerkesztőjeként dolgozott. Alkotásai zenekari és kamaraművek, vokális kompozíciók.
(Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus.
Dohnányi Ernő 1877. július 17-én született Pozsonyban.
A Dohnányi nevet először 1697-ben említi egy hivatalos irat, amelyben I. Lipót nemesi címet adományozott Dohnányni Györgynek.
(Budapest, 1943. március 23. - ) zeneszerző, zeneoktató.
Négy éves korától édesapja zongoraóráival kezdte. Zeneszerzés szakon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett; diplomáját – kitűnőre vizsgázva – 1966-ban kapta meg. Zeneszerzést Vaszy Viktortól, Szelényi Istvántól, Szabó Ferenctől és Vincze Imrétől tanult.
(Szeged, 1934. április 10. – Budapest, 1997. április 2.) magyar zeneszerző.
Zenei tanulmányait Szatmári Gézánál kezdte Szegeden, majd a budapesti konzervatóriumban folytatta Sugár Rezsőnél. 1955–60 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc osztályában végzett.
(eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest. 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is.
