A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁN…   A Költészet Világnapján kívánom, Hogy a szavak tiszta ereje soha Ne hódoljon be Semmilyen Hatalom Kénye – kedvének. Ne legyen mostoha   Akkor sem, ha megmarad igazságnak Hű katonája, költészet hírnöke.

A KORSÓS LÁNY MÁR MEGINT…   A korsós lány már megint megigézett, Ahogyan bronz szemével reám nézett, Kacérkodón kihívóan öltözött, Bronz kezével korsójából öntözött Megállíthatatlanul és serényen, De mégis úgy tett mintha Ő szerényen Állna csak ott a dolgát elvégezni, Bronz korsajából friss vizet folyatni.

               A KÖZÖS ÉTKEZÉS ÖRÖME Egy kis nosztalgia már megint.       Egy 1000 fő körüli Bakonyi falucskában születtem már nagyon régen. (1948. 03. 13 - án éjjel 3 óra környékén Édesanyám elmondása szerint) Persze ez nem egészen fedi a valóságot papírforma szerint. Édesanyám velem 8 hónapos várandósan az udvaron elesett és azonnal elfolyt a magzatvize.

              A KÖZSZOLGÁLATINAK CSÚFOLT LAKÁJMÉDIA… Választások előtti magyar szégyen.   A Közszolgálatinak csúfolt lakájmédia, Amely állandóan ellenzéket ócsárolja Immár tizenkét éven keresztül azt harsogva, Hogy Orbán vezér a magyarok újabb királya. Persze ez ilyenformán nincs is soha kimondva, De mi tudjuk, hogy átlátszó a király ruhája.

Tóth Ágnes A lány és a kalap -mese (Wichy Gomez rajzához)   A városka kihalt volt és csendesen bóbiskolt a déli órákban, csak egy hosszú fekete hajú lány álldogált a kalapos üzlet előtt és sóvárogva nézte a kirakatban azt a különös kalapot, amit nap mint nap megcsodált.

           A LECSÓ Ahogyan Édesanyámtól tanultam          Nem tudom ki, hogy van vele, de én imádom a lecsót. Igaz hogy most még kicsit drágáért adják a hozzávalókat, ezért nem számít szegényes ételnek. Valamikor falun élő koromban nem okozott gondot, mert Édesanyám kiment a kertbe és ott a hozzávalók azonnal meglelhetők voltak, a többi már gyerekjáték volt.

              A LECSÓ A Győri Nagynénémre emlékezve          Nem tudom ki, hogy van vele, de én imádom a lecsót. Igaz hogy most még kicsit drágáért adják a hozzávalókat, ezért nem számít szegényes ételnek. Valamikor falun élő koromban nem okozott gondot, mert Édesanyám kiment a kertbe és ott a hozzávalók azonnal meglelhetők voltak, a többi már gyerekjáték volt.

              A LECSÓ SZÁMOMRA MEGUNHATATLAN.     A lecsó számomra egy olyan kedvenc étel, hogy a paprika – paradicsom szezonban elég sűrűn el szoktam készíteni az Édesanyámtól tanult recept szerint. Ma megint ingerenciám támadt erre, éppen ezért irány a bolt az alapanyagokért és a többi már ment a maga útján.

              A LECSÓT NEM LEHET MEGUNNI        Gyerekkorom óta kedvenc ételem nyári szezonban a friss alapanyagokból készült hagyományos étel a lecsó. Nem tudom, hogy miért, de az idei évben valahogyan eddig elmaradt, pedig nagyon szeretem elkészíteni is, nemcsak fogyasztani.

                A LEGFELSŐ FIÓK REJTÉLYE Avagy Orvosok és Gyógyszerészek kapcsolatáról       Évtizedek távlatából bátran elmondhatom, hogy nem nagyon szerettem az orvosokat közelről látni.