TATAY SÁNDOR VÉLEMÉNYE  ÉDESAPÁMRÓL, A PARASZTKÖLTŐRŐL     Édesapám is gyarló földi ember lévén olyan volt, aki szerette azt, ha a Magyar Irodalom Kiválóságai elismerték, hogy van jogosultsága a Parasztköltészetnek és el is ismerik a tevékenységüket.

                Egy húsz és fél évvel évvel ezelőtti írásom, ami ma került újra a látókörömbe a rövid-prózáim rendezése közben:   KÉPZETTÁRSÍTÁS BRIGITTÁVAL          A látvány mindig önmagáért beszél. Mikor Pénteken odajöttél hozzám az asztalhoz és üdvözöltük egymást, egy pillanatra mintha elvarázsolva éreztem volna magamat.

  NE GONDOLJA SENKI, HOGY ÉRZÉKETLEN VAGYOK… Mikor Lesz Már Békesség Magyarok?   Ne gondolja senki, hogy érzéketlen vagyok, De én csak tollammal, fegyverrel nem harcolok Azok ellen, kik magyarnak mondják magukat, De mégsem próbálják levetni álarcukat.

                HOL A HELYE AZ IMÁNAK?          Megboldogult Apai Nagybátyám Nagy Gyula református lelkész volt, aki az egyik prédikációjának a következő címet adta: „Az imádság megért.

              AKI EGY ÉLETEN ÁT ÁLARCOT VISEL…   Aki egy életen át álarcot visel, Az vajon megítélésben mit érdemel? Ha valaki nem vállalja valós arcát, Az mással harsányan hadakozó harcát Eredmény nélkül vívja, mert becsülete Semmit nem ér, mert szánalmas az élete.

MAGYAR MARADOK ÖRÖKKÉ… Mögöttem a Múlt, Előttem a Jövő   Magyar Maradok Örökké, Mert Azt Hiszem, Hogy Ezzel Forrott Össze Egész Életem. Születtem Bakonyban Március éjjelén, Kis gyermekként éltem falumnak lágy ölén. Kisalföld gyöngyszeme Győr is volt otthonom, Ottani létemet még most is vállalom. Katonaság Pápára is elszólított, Hazaszeretetre két év megtanított.

              MÍNUSZ NÉGY FOK KACSINT BE AZ ABLAKON…   Mínusz négy fok kacsint be az ablakon, Jelezve már, hogy a Tél is közeleg. Azt akarja, gondolkodjunk holnapon, Mert ha nem tesszük, akkor beleremeg   Még a kocsonya is, majd ha kitesszük Meghűlni az erkélyre egy kicsikét, Hogy utána kacarászva megesszük Jóízűen ezt a finom csemegét.

              FÜRDŐGATYÁS IFJÚSÁGOM… Hajdanában a Magyar Tenger partjánál   Fürdőgatyás ifjúságom, de régen volt, Mikor évszám még „tízen” felé araszolt. Ma már nevetséges ósdi fürdőgatya, De számomra akkor is szép nosztalgia.     Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)   Gyula. 2016. 11. 08. Kedd Délelőtt 9: 55

             SORJÁZNAK SZAVAIM  SZABÁLYTALANUL…   Sorjáznak szavaim szabálytalanul, Hiszen nem mindig szükséges úgy írni, Ahogyan legtöbbször Remélni Szeretnénk a mindennapjainkban, Hiszen a szabálytalanságok Világában A rímek sorjázása magában Még nem biztos, hogy mindenkinek azt jelenti, Amit a poéta kigondolt magának, De nem biztos, hogy az Egész Világnak Ug...

                CSENDES ÁHÍTATBAN… Szerelmemnek, Tündérrózsámnak   Most csendes áhítatban gondolkodom Azon, hogy mi végre élek a földön? Nem olyan vagyok, aki átmúlatom Az éjszakákat. Igyekvőn megőrzöm   Magamban az Apámtól Jussoltakat, A Szeretetet és a Békességet,   Hűséget, a Tőle Megtanultakat, Protestáns Hitemet és Tisztességet.