Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része.FöldrajzA vármegye teljes területe hegység volt. Északon a Lápos hegység és a Cibles csoportjai, nyugaton az Ilosvai-hegység, délen alacsonyabb hegyvidék, keleten pedig a Mezőség födte le területét.
Temes vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia észak-keleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.Földrajza Temes vármegye 1918-as alakjában jelentős észak-déli, és csekély kelet-nyugati kiterjedésű közigazgatási egység volt.
Tolna vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részén. Jelenleg is Magyarország része.Földrajz A vármegye területének nyugati részén a Dél-Dunántúli dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli részének tengerszint fölötti magassága 87 méterig szállt alá. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos.
Torda-Aranyos vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén. Jelenleg Románia része.Földrajza A vármegye nyugati fele hegység, a keleti viszont dombság és síkság volt.
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották.Földrajz A vármegye teljes területe része volt az Alföldnek, és a legmélyebben fekvő részei közé tartozott.
Trencsén vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.Földrajz A vármegye területének nagy része hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté. Hegyei az Északi-Kárpátok csoportjai, azonbelül a Kis-Fátra csoportjai közé tartozott.
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.Földrajz A vármegye területe tulajdonképpen egy medence, amelyet mindenhol a Kis-Fátra hegység csoportjai vesznek körül. Legfontosabb folyói a Vág és a Turóc.
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Jelenleg Románia része.Földrajz A vármegye terület nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita-hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő.
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt. Területe Ukrajna, Magyarország és Románia között van felosztva.Földrajza A vármegye területének nagy része túlnyomóan síkság volt.
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. Területe ma Ukrajna, Szlovákia és Magyarország része.Földrajz A vármegy északi, nagyobbik része hegység, déli része síkság által volt lefedve. Az északi részén a Kárpátok északkeleti csoportja, délnyugati részén az Alföld egyik nyúlványa feküdt.
