Varasd vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli területein. Területe jelenleg Horvátország része.FöldrajzA vármegye területének nagyérsze dombság, csak északi részén található a Dráva folyó síkság.
Vas vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel.Földrajza A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik.
Verőce vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. Jelenleg Horvátország része.FöldrajzA vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen nyúlnak be hegységek a vármegye területére. Legfontosabb folyója a Dráva.
Veszprém vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része.Földrajz A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt.
Zágráb vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. Jelenleg Horvátország része.Földrajz A vármegye területe nagyérszt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a Száva.
Zala vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területe Magyarország, Horvátország és Szlovénia között van felosztva.Földrajz A vármegye domborzata vegyes, a síkságba ékelődnek dombok és keleten a Bakony déli lába is érintette a vármegye területét. Legfontosabb folyói a Zala és a Mura.
Zemplén vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. Területét Szlovákia és Magyarország között osztották fel.Földrajz A vármegye területe északi és nyugati része hegyes, délen és keleten síkság volt. Északi részén a Keleti-Beszkidek, nyugati részén az Eperjesi-hegység emelkedett.
Zólyom vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, a kettő között pedig a Garam völgye található. Legfontosabb folyói a Garam, és a Szalatna.
A szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a nemzeti park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m).
A borvíz a szénsavat tartalmazó, többnyire savanykás forrásvíz erdélyi neve. A borvíz rendszerint nátrium-karbonátot tartalmaz. A forrás neve borkút. Nevét onnan kapta, hogy savanykás íze a borra emlékeztet.
A borvíz neve a Felvidéken csevice, a Dunántúlon savanyúvíz.
