Hegység a Dunántúl szívében: a Magas-Bakony
Az országunkban túrázni vágyó turisták számára az egyik legkedveltebb célpont a dunántúli Magas-Bakony. Ez a látnivalókban gazdag terület a Veszprém megyében fekvő Bakony hegység északi részén terül el.
Vác vára a négyszögletes alaprajzú belső várból és a hozzá északról csatlakozó, a Duna vonalát követő szabálytalan külső várból állott. A belső vagy Püspökvárat falszoros, majd vizesárok vette körül. A falszoros külső falát kis alapterületű, kerek külsőtornyokkal erősítették meg. Északi oldalán volt a vár négyzetes kaputornya, melyet barbakán védett.
Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében. A vármegye területének nagy része Ukrajna, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik.FöldrajzBereg vármegye északi részét a Keleti-Beszkidek hegység, déli részét pedig az Alföld foglalta el. Legfontosabb folyója a Tisza.
Székelyudvarhelytől 4 km-re északnyugatra a Sós-patak völgyében. Neve, a „szejke” néprajzosok szerint zavarost jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta. 1850-ben már vesszőfonatos fürdőmedence állt itt, melyet 1871-ben Orbán Balázs vett meg és korszerűsített, melegfürdőket, vendéglőket, szállodát építtetett.
A várat valószínűleg Geregye nb. Pál királybíró építette a 13. század közepén. Leszármazottaitól 1277-ben foglalta el IV. (Kun) László király, majd Borsa nb. Tamásnak és fiainak adományozta. 1294-ben III. András ostromolta meg, végül azonban meghagyta korábbi birtokosainak. Később Kopasz nádor rezidenciája volt 1302-1315 között, illetve amíg el nem foglalta I. Károly király.
1968 óta, Szentkeresztbányával való egyesülése után város. 1990-ben a Szentegyháza nevet vette fel. A városka Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton, a Központi-Hargita deli részén fekszik, 860 m-es magasságával ez Hargita megye legmagasabban fekvő városa. Homoródfürdő és Lövétebánya tartozik hozzá.
A vár a falutól észak-nyugatra fekszik, közvetlenül a román-magyar határ mentén. Területének nagyobb része a román oldalon található, a vár árkának egy része (az északi sarok) a magyar oldalon.
A terepjelenségek arról tanúskodnak, hogy egy hozzávetőlegesen trapéz alaprajzú (kb. 120 x 130 m) erődítése volt, sarkai pedig a négy égtáj irányába mutattak.
A tokaji révtől északkeleti irányban, a Tisza bal partjának védelmét kihasználva emeltette a Kárpát-medencében új hazát találó magyar törzsek egyike a szabolcsi földvárat.
Esztergomot ma is kellemessé és városiassá tevő elemek a római kortól kezdve állandóan lakókat vonzottak erre a Kelet- és Közép-Európa között közlekedő kereskedők útvonalán mindig kikerülhetetlen helyre.
