Nagyberekszó, a Temesvárt Zsombolyával összekötő útvonalon Temesvártól Szakálháza után a második falu. Közigazgatásilag Szakálháza községhez tartozik. Lakosainak a száma 2002-ben közel másfélezer volt, a nagy többséget adó románság mellett jelentősebbnek mondható a szerb kisebbség.
Brassó vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország második legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt.FöldrajzAz egykori Brassó vármegye teljes területe hegység. Legfontosabb folyója az Olt. A vármegye területének nagy részét a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok fedték le.
(Şibot)
A Maros bal partján, a Kudzsir-patak Marosba folyásánál fekszik.
A kenyérmezei csata helyén, az áldozatok fölé 1480-ban emlékkápolnát építettek. Báthory István alapítványt tett a kápolna karbantartására és a kezelésével Szászváros városát bízta meg. Az épület a 17.
Az első hegyi vasút
A vasutat az OÁVT (Osztrák Állami Vasúttársaság) építette Karasjeszenő-Oravicza-Anina között. A Karasjeszenő-Oravicza szakaszt 1856. november 1-én helyezik üzembe. Az oravicza-Anina szakaszt 1863. december 15-én helyezik üzembe. A vonal kapcsolódik a Temesvár-Báziás vonalhoz, bár a Temesvár alatti szakaszok később készülnek el.
Az Alföld középső vidékén, ahol a szélesen hömpölygő Tisza magába fogadja a Zagyva folyó vizét, terül el Szolnok városa. Napjainkban nehezen képzelhetjük el, hogy e helyen korábban jelentős erődítmény emelkedett. Mivel környéke sűrűn beépített, régészeti kutatására csak kevés esély mutatkozik. Így az írásos emlékekre kell hagyatkoznunk, hogy fellebbentsük a fátylat múltjáról.
Szepes vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia és Lengyelország között van felosztva.Földrajza Az egykori vármegye területét nagyrészt hegyvidék alkotta. Területéhez tartozott lényegében az egész Magas-Tátra. Ettől délre található a Szepesi-síkság.
Szilágycseh északi részén egy magaslaton állt. Helyén a 20. század elején a Bornemissza bárok udvarháza állt, ma rom.
A helység a 15. század elején bukkan fel, Chehi néven, a Kővári uradalom része. A 16. század elejétől kezdik a mezővároson átfolyó patakról Szilágy-Csehnek nevezni. A 15. század során a kusalyi Jakcsok és a bélteki Drágffyak pereskednek birtokáért.
