A szabálytalan, nagyjából négyszög alaprajzú, belsőtornyos vár a Tisza partján, a folyóval párhuzamosan épült. A várfal sarkain egy-egy kerek torony emelkedett. A falakat minden oldalon egy-egy négyszögletes torony szakította meg. A vár déli kaputornyától nyugatra helyezkedett el a palota. Később puskaporos, majd a XVIII. századtól tüzérségi raktár lett.
A kastély Aranyosmeggyes (Medieşu Aurit) községben, a falu hajdani közepét alkotó útkereszteződés mellett egy nagyobb parkban található.
A Szamos folyóba ömlő Meggyes patakról nevezett település először 1271-ben bukkan fel, amikor V. István a település hospeseinek kiváltságokat ad.
Hatvan egykori palánkvárának napjainkban már nyoma sincs a területen, emlékét csak a megsárgult krónikák lapjai őrzik. Bár sok korabeli metszeten szerepelt a véres ostromokat kiállt erődítmény, de igazából a hiteles képét a korabeli feljegyzések, a hadmérnökök és a múlt századi várostérképek adatainak összevetésével tudjuk felvázolni.
A Duna és Vág folyók közötti keskeny félszigetet már a Kárpát-medencébe letelepedő magyar törzsek is védelemre kiválóan alkalmas területnek találták.
Itt épült fel a középkorban az Öregvár, melynek nyugati elő-védőművét alkotta az 1664 után létesített Újvár. Ez együttesen alkotta a császári csapatok támaszpontját Bécs előretolt bástyájaként.
A Szent István király által alapított bencés monostorra épült vár egyik legjelentősebb középkori emlékünk. Géza fejdelem egykori udvarházát adta az egyháznak 998-ban, és Asztrik apát "a Vashegyen (Mons Ferreus - Zengő) egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített...".
