Nagykanizsa-miklósfai városrészétől keletre, a Szentgyörgy-vári szőlőhegy keleti oldalán lévő kiugráson, a Bakónaki patakba tartó Szentgyörgyi folyás nevű, patakocska által vájt völgy nyugati peremén, környezetétől mély szárazárokkal elválasztva található a négyzet alakú erődítmény maradványa, amit a köznyelv csak Romlottvárként emlegetett.
Nevének eredete: a szláv Suleta személynévből ered
Fekvése: A település Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre.
Történelme:
A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Belovár-Kőrös vármegye közigazgatási egység volt Magyar Királyság déli részében.Földrajz A vármegyét északról Varasd vármegye, keletről Somogy vármegye, délről Verőce és Pozsega vármegyék, nyugatról pedig Zágráb vármegye határolta. Legfontosabb folyója a Dráva volt.
Abaújvár, mint ispánsági központ még a 11. század során épült föld-faszerkezetű sáncvárként. Kézai Simon krónikája Aba Sámuel királyt (1041–1044) tartja a vár építőjének. Györffy a 10. század végére vezeti vissza eredetét, szerinte a Szina melletti elavult Óvár helyett építették fel.
A pápai Esterházy-kastély épülete nem előzmény nélküli, ugyanis a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Amikor hazánkra békésebb évszázadok köszöntöttek, a védelmi funkciók iránti igények csökkenése helyett a kényelmi szempontok kerültek előtérbe.
