A Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként tartják számon a pácini várkastélyt, melyet 1581-ben Mágócsy András nemes úr építtetett fel, miután feleségül vette a gazdag Alaghy Juditot.
Ozorai Pipo
A firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolarit a magyarok Ozorai Pipoként emlegetették. A legendás hadvezéri képességekkel rendelkező férfiú egész életét a magyar király, Zsigmond védelmének szentelte.
A király holtig tartó barátsággal és bizalmas posztokkal - királyi kincstartó, királyi sókamarák vezetője - jutalmazta hűségét.
A Sajó mentén meghúzódó Ónod városának legrégebbi történelmi műemléke a négy sarokbástyás, sok háborút túlélt végvára. A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint a XIV. század végén itt birtokos Czudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot létesítsenek.
1299 után, közelebbről ismeretlen időpontban királyi parancsra építette fel a szepesi ispán Lubló várának legkorábbi magját, hogy az itt állomásozó őrség az ellenőrzése alatt tarthassa a Kárpátok hegységének É-i kereskedő útvonalait.
A hatalmas erdőségek mélyén, a mocsarak nádasainak rejtett zugain kívül a jobbágyfalvak magasabb pontjain épült plébániatemplomok is alkalmasak voltak a védelemre. Bár a szélesebb olvasóközönség valószínűleg először az erdélyi szász és székely templomerődökre gondol, szűkebb hazánk területén is találhatunk erre példát.
Nyírbátor névadói – a Báthori család – udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait.
A település közepén a honfoglalás előtt egy kisebb vár állott a 286 m-es andezitkúp tetején. Majd egy nagyobb hegyivárat építettek az itt élő szlávok. A vár neve a bolgár-szláv novi (=új) grád (=vár) szóból származik. Honfoglaló őseink is felfigyeltek erre a stratégiailag fontos helyre.
A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya.
Építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família volt, akik Zádorvár perben való elvesztése után, a XV. század közepén emeltették a várat.
Nagykanizsa-miklósfai városrészétől keletre, a Szentgyörgy-vári szőlőhegy keleti oldalán lévő kiugráson, a Bakónaki patakba tartó Szentgyörgyi folyás nevű, patakocska által vájt völgy nyugati peremén, környezetétől mély szárazárokkal elválasztva található a négyzet alakú erődítmény maradványa, amit a köznyelv csak Romlottvárként emlegetett.
