A hasznosi (cserteri) vár romja a Mátrában, a Pásztóhoz tartozó Hasznos település felett, a Hasznosi-víztározó fölé magasodó 383 m magas sziklacsúcson található. A vár egy alsó és egy felső várra tagozódott, melyeket szárazárok választott el egymástól. A kis alapterületű várat a XIV. században a Rátót nemzetséghez tartozó Domokos építtette, aki a nádori tisztséget is viselte.
A Vértes hegység nyugati szélétől 3 kilométerre, sűrű erdőben bújik meg Gerencsérvár maradványa. A hegység ma már lakatlan terület, a középkorban azonban nagyobb élet volt a többnyire a Csákok birtokában lévő Vértesben. A vértes várai egy egységes védelmi rendszert alkottak, ennélfogva a Vértes szó szerinti értelemben "vértet" képzett az ország ellenségei ellen.
A török időkben mindenki úgy tekintett Győr várára, mint a kereszténység pajzsára és a császárváros, Bécs védőbástyájára (Vormauer Wiens – propugnaculum Christianitatis). Azért építették, hogy a keleti veszedelem ellen oltalmazza Európát, pusztulását mégis a nyugatról érkezőellenség, Napóleon seregei okozták.
A magyar történelem során várak százai szerepeltek a hadi krónikák lapjain, melyeket - miután hadi fontosságukat elvesztették - lerombolták. A legtöbb esetben a várfalak anyagát a lakosság bontotta el, hogy lakóházakat és háziállataiknak istállókat, raktárakat emeljenek belőle.
A völgybeli Gimes (Jelenec) településtől távolabb, egy 514 méter magas hegyen romladoznak a középkori vár nagy kiterjedésű maradványai. A középkori erősség szabálytalan háromszög alakú. Két kapu vezetett egykoron a belsejébe. Jelenleg a turistajelzés a déli, napjainkra teljesen elpusztult falszoroson keresztül mutatja az utat egy nagyobb udvarba.
Füzér középkori várát a Zemplén északkeleti részén, a völgy közepéből égbenyúló sziklacsúcson kereshetjük fel. Azon kevés erősségeink egyike, melyet még a tatárjárás előtt emeltettek a környező vidék Aba nemzetségbeli földesurai.
Egy 1264-es oklevélből ismerjük, hogy IV.
A régi oklevelek szerint a falu lakossága a győri püspökség alattvalója volt, neki adózott földesúri szolgáltatásokkal. Az 1254-es esztendőből maradt fenn írásos adat a püspöki kastély létezésére, melyet a belháborús időszakban, 1311-ben romboltak le a soproni polgárok.
Középkori történelmünk néma tanúi, a várak legtöbbje még mindig gazdátlanul, elfeledetten, az időjárásnak kitéve omladozik. Ilyen elhagyatott erődítmény Éleskő vára is, amely a Bükk egyik legismertebb kirándulóhelyéről, a Szalajka-völgyből érhető el legkönnyebben.
A parkolóból jelzetlen ösvény vezet a 630 méter magas sziklaszirtre.
Miskolctól északi irányban haladva a Bódva folyó menti Edelénybe érkezünk, mely napjainkra már teljesen összeolvadt a középkorban még önálló Borsoddal.
A Kárpát-medencében új hazára lelt magyar törzsek elsősorban az állattartásra alkalmas sík vidékeket valamint a szálláshelynek megfelelő folyóvölgyeket választották ki letelepedésre. A 11.
Középkori erősségek jó részének már a romjai sincsenek meg, legtöbbjük egykori állapotának elképzeléséhez is igen nagy fantázia szükségeltetik. Utóbbiak közé tartozik a cserháti hegyek között található Ecseg vára is.
