Magyar hírességek - Képzőművészek - Szobrászművészek

   

Varga Géza
Székelyföldön, Szovátán születtem, 1943-ban. Ez egész gyermekkoromon éreztette hatását, ami a természet végtelen szeretetében és későbbi pályaválasztásomban nyilvánult meg. Sopronban végeztem középiskoláimat, és erdészként helyezekedtem el Putnokon, 1963-ban. Bár mindig vonzódtam a képzőművészetekhez, az önbizalom hiánya megakadályozott abban, hogy magam is próbálkozzam alkotással.
Vass Viktor
Tanulmányait Bécsben, az Iparművészeti Akadémián végezte, majd hat éven keresztül Tilgner Viktor mellett dolgozott. 1901-ben Budapestre költözött, 1909-től a Műcsarnok kiállításainak is résztvevője volt. A Százados úti művésztelep egyik kezdeményezője volt, 1911-től egészen haláláig munkálkodott itt.
Vedres Márk
(1870, Ungvár - 1961, Budapest) Szobrász, Kossuth-díjas (1948 1960), kiváló mûvész (1958). Münchenben Hollósy Simon, Párizsban Auguste Rodin növendéke. Korai mûvei az impresszionizmushoz kapcsolódnak (Kain). 1902-ben Firenzébe utazott, ahol A. Hildebrand köréhez csatlakozott (Táncosnő, Első emberpár).
 
(1907-1941) Szobrász. Apja Végh Gula művészeti író, 1934-től az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Budapesten, majd Rómában tanult. 1930-ban Budapesten a Szent Imre kiállításon dícsérõ elismerést nyert. 1933-ban Rómában volt gyűjteményes kiállítása.
 
  (működött Nagyszombatban 1637-1655 között)   Fafaragó szobrász a Felvidéken. Működését a nagyszombati (Trnava) jezsuita templom számára végzett munkáinak kifizetései dokumentálják, melyekben mint "helyi mester" szerepel.
Vilt Tibor
  (1905, Budapest - 1983, Budapest)   Szobrász, Munkácsy-(1965) és Kossuth-díjas (1980), érdemes (1970) és kiváló művész (1978). Felesége Schaár Erzsébet. 1922-1926 között az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1926-ban mintázta meg első jelentős alkotását, önarcképét.
 
Az 1757-től budai polgár Weber József Lénárd minden bizonnyal sziléziai származású, a schweidnitzi Weber-szobrászdinasztia sarja. A család frankföldi eredetű, első ismert szobrász tagja Johann Balthasar.
Zala György
Szobrász, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1930). A századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője. A Mintarajziskola elvégzése után E. Hellner tanítványaként a bécsi, majd a müncheni akadémiára került.
 
Züllich (Czélkuti) Rudolf. Szobrász. Bécsben, Rómában tanult és dolgozott, majd Pestre került. Innen Kolozsvárra, Párizsba, Szicíliába, végül Egyiptomba utazott. Pesten állt Katona Józsefet ábrázoló szobra, Balatonfüreden Kisfaludy Sándoré. Klasszicista stílusban mintázott.

119 cikk | 12 / 12 oldal