Nagycsanád, Marosvár románul Cenad, németül Gross-Tschanad (Raitzisch-Tschanad). Az 1992-es népszámlálás 3943 főt írt össze, ebből 2304 román (58, 4%), 734 magyar (18,6 %), 83 német (2,1 %), 243 roma (6,1 %), 2 szerb és 870 egyéb nemzetiségű. 1
Hajdan Marosvár (Morissenum, Urbs Morisena), így nevezték a mellette elhaladó Maros (Moris, Maris) folyóról.
A vármegye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége I. István király óta.A második világháború végéig a hivatalos elnevezés szigorúan véve a vármegye volt. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott, 1949. évi XX.
A Balaton déli partjának vizei, nagy kiterjedésű mocsarai a középkorban egészen a somogyi Kupavárhegynek nevezett magaslatig terjedtek.
Itt volt szállása Koppány vezérnek, akit Géza fejedelem halála után fia, István a 997-ben győzött le.
A PAPDI TEMPLOM ÉS MAUZÓLEUM
Rövid helytörténet
Papd (román nevén Bobda) a Bega-csatorna mellett fekvő nagyközség. A legrégibb oklevelekben Papdi néven szerepel. A XV. században Papd néven említik. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott.
Id. Zeyk János (részlet)
„Karánsebes, Mehádia, Jorgován, Ó-Orsova, Új-Orsova, Kazáni szoros, Traianus táblája, Veterani barlangja, Kazáni út.
Karánsebes
A rónán fekvő csinos, mintegy 3000 lakost számláló kis katonavárost délről a középrendű, itt Temesbe ömlő, Sebes folyama mossa. Van három: egy katolikus, egy rác és egy román szép temploma, mindenik tornyos.
Rékás, románul Recaş, németül Rekasch, városka Temesvártól 20 kilométerre, Lugos felé. Az egykori Temes-Rékás – nagyközség Temes vármegye rékási járásban, a járási szolgabírói hivatal székhelye, (1891) 3637 német és szerb lakossal, járásbírósággal; van vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. (Forrás Pallas Nagylexikon.
A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, és egyben Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Forrása Ukrajnában található, és a Fekete-Tisza, illetve a Fehér-Tisza találkozásával jön létre. Több országon is áthalad, úgymint: Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia, ahol a folyó torkolata is található, Titel közelében. Vízgyűjtő területe 157.000 km2.
Detta (románul és bolgárul Deta) város a Bánságban, Temes megyében Hozzá tartozó falu: Opatica Lélekszám 6423 (2002).
Temesvártól 44 km-re délre, a Birda patak partján fekszik. Szabályos alaprajzú település. A név az Opaticától fél km-re ÉK-re fekvő középkori Déd várából fejlődhetett ki (Deed, 1360). Ez egy szláv eredetű személynévből származik.
1899-ig Vadászerdő, románul Dumbrăviţa, korábban Uisentes, németül Neusentesch.
Temes megyében, Temesvártól 4 km-re északra található község, amelyet 133 szentesi református család alapított 1891-92 folyamán a Vadászerdőnek nevezett helyen. 1848-ban még erdő borította a mai Újszentes területét (meg is gyűlt később vele a telepesek baja), de a mai főtér helyén egy tisztás volt.
Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek lakosainak száma 823 fő, szinte valamennyien magyarok, állattartással, gabona és zöldségtermeléssel foglalkoznak.
