Történelem

   

A Szentkorona Tan
Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
A közvéleményben ma is él az a tudat, mely szerint a Magyar Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte/adta Szent Istvánnak, az első magyar királynak. A határainkon kívüli magyarság tudatában az anyaországbeliekénél sokkal erősebben él az a tudat, mely szerint a Magyar Szent Koronához hozzá tartozik a Kárpát-medence egész területe.
A Magyar Szent Korona és megítélése a történelem folyamán
Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
A magyar középkor a Magyar Szent Koronáról azt vallotta, amit első királyunk Szent István legendájának Hartvik püspök által Kálmán király uralkodása idején (1095-1116) készített változatában olvashatunk, amely szerint a pápa Asztrik (Anasztáz) püspökkel Szent Istvánnak áldását és egy koronát is küldött.
A koronázási jelvények
Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
Magyarországon, első királyunk korában a koronázáshoz hozzá tartozott a lándzsa - ha volt is ilyenünk, annak nyoma veszett. Középkor forrásokból tudjuk, hogy a koronázás kelléke volt a ezüstkereszt, a gyűrű, a karperec, a kengyel, más lószerszámok, különböző ruhadarabok (ingek, saruk, kesztyűk, harisnyák stb.) és a koronázási trónus. Ezek az idők folyamán mind elvesztek.
Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
Irodalom » Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
„Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják!” – Seneca   Minden külföldi forrásnál összehasonlíthatatlanul gazdagabbak azok a középkori krónikáink, amiket a népünk múltjáról írtak; valamennyi egy 11. században szerkesztett, de sajnos elveszett őskrónikán alapul.   Ebből meríthetett: Anonymus (Gesta Hungarorum – A magyarok cselekedetei, 1195.
A Hármas Kistükör
Irodalom » Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
Hogy milyen módszerekkel dolgoztak, azt megláthatjuk a Hármas Kis-Tükörből.   (Köszönetemet fejezem ki Nagypál Botondnak, aki fölhívta a figyelmemet erre a könyvre, rámutatva arra, hogy ez három bejövetelről ír. – szerk.) Ezt a tankönyvet Losontzi István írta 1771-ben s több mint ötven kiadást, átdolgozást ért meg.
Tankönyveink
Irodalom » Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
  Az iskolás tankönyveink ma is – az Akadémia egykori elnöke által hangoztatott – feltételezésen alapuló (!) származáselméletet tanítják. Ennek megfelelően a ma használt általános iskolai Történelematlasz „A magyar nép vándorlása és a honfoglalás” oldalán bemutatott térképen az Ural melletti részt feltételezett magyar őshazának (Magna Hungaria) írja.
Gyimóthy Gábor – Nyelvlecke  Firenze – 1984
Irodalom » Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
Gyimóthy Gábor – NyelvleckeFirenze – 1984Egyik olaszóra során,Ím a kérdés felmerült:Hogy milyen nyelv ez a magyar,Európába hogy került?Elmeséltem, ahogy tudtam,Mire képes a magyar.
Mellkereszt, Tarsolylemez. A hivatalos tanítás szerint ilyen nincs is?
Irodalom » Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
A hivatalos tanítás szerint a Kárpát-medencébe érkezett őseink pogányok voltak s a magyarság megmaradása érdekében kellett a kereszténységre áttéríteni őket. „A magyarok krónikája” Géza fejedelem (970–997) ténykedése kapcsán arról ír, hogy a magyarországi pogányság elleni harc azonban még sokáig komoly feladatot rótt uralkodóinkra.
...hogy nem teljes ez a lexikon...A finnugorizmus építkezése...A Szent Korona mondanivalója
Irodalom » Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
Szőke István Atilla: FohászFölséges Istenünk, tisztelettel kérünk,Éljen még sokáig, jó szittya-hun népünk.Ez a nép a múltját őrzi, óvja, védi,Származása szerint rendkívüli s régi.Büszke szemmel nézzük Nimrud király fényét,Az égen győzi le örök ellenségét.Csodaszarvasuknak követjük futását,Hunort s Magyart hívó égi vágtatását.
Középkori krónikáink a hazatérésekről
Irodalom » Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
A Magyar Tudományos Akadémia tanítása szerint 895-ben volt a „honfoglalás”, de ennek ellenére a honalapítás évezredes emlékének megünneplése Magyarországon mégis 1896-ban volt.   Ez a millenniumi ünnepség olyan jelentős volt, hogy még törvényt is hoztak róla, sőt a magyar öl hosszmérték is ezért 1896 cm hosszú.

673 cikk | 30 / 68 oldal