Történelem - Irodalom

   

Az ősi magyar néptánc
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
A táncok rögzítésére csak néhány évtizede van lehetőségünk. Addig csak néhány szóbeli vagy képi feljegyzés hagyott emléket.
A magyar néptánc "felfedezése"
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
Szerte Európában - talán Magyarországot kivéve - tapasztalható a hagyományos kultúra megőrzésére, védelmére irányuló törekvés.
A magyar tánc sajátosságai
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
A magyar tánc tartásával, formáival, különös lelkületével messze kimagaslik más nemzetek táncai közül. Tánc közben a magyar ember szinte semmit sem tud a körülötte levő világról. Arca, tartása, egész lénye a tánc hatása alatt áll. A magyar táncban a férfinek uralkodó szerepe van; a nő mozgása a tánc közben nemesen egyszerű.
Magyarországi néptáncdialektusok
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
A magyar nyelvterület különböző részei más-más mértékben, egymáshoz képest fáziseltolódásban fejlődtek. Ami az egyik vidék tánckultúrájában gyorsan ment végbe, az a másikban lassan vagy egyáltalán nem érvényesült. Az úgynevezett peremvidékek (Székelyföld, Palócföld, Őrség, a szlavóniai magyarság, Csángóföld stb.
Az Ősmagyarok hitvilága
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilága nagyrészt ismeretlen, csak egységet nem alkotó mozaikokban maradt fenn. Az ősi belső-ázsiai vallási világkép a magyar nép mentalitásában még ma is ott él, töredékei megtalálhatók a néphit, a népmese és a népszokások körében.
Az ősmagyarok vallásáról
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
Felvetődik a kérdés, hogy miért nem maradtak fenn ősi magyar istennevek? Azért, mert ilyenek soha nem voltak. A magyarok ősei egyistenhívők voltak, egy Istent imádtak, a világegyetem teremtőjét, vagy ahogyan azt Anonymus nevezi: "a mindenek Urát". Egyedül hozzá fohászkodtak és csak neki mutattak be áldozatokat.
A belső-ázsiai nagyállattartó lovas népek vallása
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
A nagy nyájak és csordák együtt-tartása, a legelők kiszemelése és védelme nem annyira testi munkát, mint szemlélődést és előrelátást követel; az embert irányításra, parancsolásra és uralkodásra neveli.
Sámán vagy táltos?
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
Irányított őstörténetünk egyik legnagyobb csúsztatása az, hogy Szibériában és másutt valóban létező sámánokat önkényesen összemosták őseink tudós gyógyító embereivel a táltosokkal, márpedig őseink soha olyan területen nem tartózkodtak, ahol sámánok éltek volna. Jogos a "sámánkutatás" Szibériában, csakhogy a magyarok ősei sohasem jártak ott.
A magyarok ősvallásának kutatásáról
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
Őstörténetünk egyetlen részével sem foglalkoztak annyit, mint ősi hiedelemvilágunkkal és ősvallásunkkal.
A honfoglaló magyarság istenhite
Kiszely István: A magyar nép õstörténete
- "A magyarok istene". Az ősi magyar mitologikus istenhitnek főalakja a többféleképpen megnevezett Teremtő, az Isten vagy az Úr, a népi szóhasználatban az Úristen, az Öregisten vagy Atyaisten. Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki kézben tartja az ember és minden élőlény sorsát, segítő és igazságos, de büntet is.

426 cikk | 20 / 43 oldal