Kelet és Nyugat között sajátos helyet foglal el a magyar népművészet. Nyugattal szemben megőrizte keleti eredetiségét, Kelettel szemben viszont felszabadult a megrögzött formák nyűgétől.
Priszkosz rhétor így ír a hunok építkezéséről: "Attila háza minden más háznál fényesebb. Ez a ház gerendákból és simára gyalult deszkákból volt összeillesztve és fakerítéssel körülvéve, nem biztonságul, hanem csak díszül… Attila udvarára nagy kapu vezetett, melynek szárnyvonalai befelé nyíltak s nem kifelé, mint a görögöké".
A honfoglalás körüli években sok auktor emlékezett meg őseink lakhelyeiről. Természetszerű, hogy elsősorban azokat a számukra különleges lakhelyeket, a belső-ázsiai jurtákat említik meg, amilyeneket Európában nem ismertek; alig tesznek említést a kőházakról és a faházakról.
"Ha sikerül bebizonyítani, hogy pl. a Tien-santól a Bécsi-medencéig fellelhetők egy adott korszakban alapvetően jellemző és meghatározó tartalmat hordozó tárgyak és jelenségek, akkor kimondhatjuk e hatalmas terület egységét" - írja Bakay Kornél.
Őseink földművességéről azért indokolt írni, mert több szerző Árpád népét úgy állítja be, mint amely nemcsak afféle "lovasnomád", hanem "nomád" kultúrával rendelkezett és a földművességet és az állattartást KeletEurópában a szlávoktól vagy itt a Kárpát-medencében a morva-szlávoktól vagy más népektől "vette volna át".
A régi korok növényei - szemben a mai monokultúrában tartott, genetikailag sokszor túltenyésztett és ezért leromlásnak indult fajtákkal olyan mértékben illeszkedtek a környezetbe, hogy azzal szinte szerves egészet alkottak.
Mesterségeink nevei jóval honfoglalás kora előtti, nagyrészt török eredetűek (ács, szűcs, fazekas, fonó stb.) ebből, kézműveseink munkamódszereiből valamint előállított tárgyaik sajátosságaiból következik, hogy mindezen ismereteket nem útközben tanulták vagy a Kárpát-medencében "vették át", hanem őshazájukból hozták magukkal.
- A halászokról.
A ló háziasítása és a lovaglás az emberi elme egyik legnagyobb és legjelentősebb "találmánya". A lóval való közlekedés jelentősebb találmány volt, mint a vasút feltalálása. Szemben az európai "világnézettel" a nagyállattartó lovakkal gyorsan közlekedni tudó népek fejlettebb civilizációt feltételeznek, mint a letelepedett társadalmak.
A magyar társadalom szerkezetét a mongol, a belső-ázsiai türk és a kazár minták pontos tükörképeként foghatjuk fel. Sokszor és sokan felvetették a kérdést: mi volt az oka annak, hogy egyedül a magyarság tudott Európa szívében idegen, ázsiai népként megmaradni.
- A regősök. Ősköltészetünk az énekmondásban és a regölésben maradt ránk. A regősök eredetileg afféle "rokonságban" álltak a táltosokkal, és orvosok is voltak, akik a bajbajutottakon is segítettek. Krónikáinkból tudjuk, hogy őseink első személyben énekelték a hősi énekeket helyről-helyre járva, mintha velük történt volna meg a nevezetes esemény.