A Bükk szépségei: Szilvásvárad és környéke
A Bükk-hegység övezte Szilvásvárad Észak-Magyarországon, Heves megyében található, és természeti, turisztikai adottságainak, értékeinek köszönhetően minden évben számos turista, kiránduló (köztük én is) keresi fel.
A Börzsöny vízrajza
A fővároshoz közel eső, a turisták körében mégis "vadregényesnek" számító Börzsöny 600 km2-es kiterjedésével az Északnyugati-Kárpátok belső vulkáni övezetének legnyugatabbi tagja.
A Vértes vadvilága
A 314 km2területű Vértes a Dunántúli-középhegységhez tartozik. Viszonylag alacsony középhegység, 300-400 méter magas csúcsokkal, ezért éghajlatának jellemzője a környezeténél kiegyenlítettebb hőmérséklet- és csapadékeloszlás. Jellegzetes növénytakaróját bükkösök és tölgyesek alkotják. Az alakja egy téglalaphoz hasonlítható, 30 km hosszú és 10-15 km széles.
Hegység a Dunántúl szívében: a Magas-Bakony
Az országunkban túrázni vágyó turisták számára az egyik legkedveltebb célpont a dunántúli Magas-Bakony. Ez a látnivalókban gazdag terület a Veszprém megyében fekvő Bakony hegység északi részén terül el.
Régi idők tanúja: a Szent György-hegy
A Szent György-hegy a Tapolcai medence területén fekszik, Tapolcától mintegy 5 kilométerre. E régió a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. Az egykori felszínviszonyokat mutató tanúhegy magányosan áll a medence közepén, szinte kettéosztva ezzel a területet.
Zsidóvár a Temes felső folyásának vidékén fekszik, a Ruszka-havasok nyugati lábánál, Karánsebestől északra. A vár a falutól délre helyezkedik, közvetlenül a falut érintő Nadrág patak feletti magaslaton. Romjai szinte teljesen eltűntek; az 1970-es években végzett régészeti ásatások során tárták fel alapfalainak egy részét.
Világosvár Aradtól ÉK-re fekszik, a Zarándi-hg. ÉNy-i lábánál. A hegy, amin a vár fekszik, tulajdonképpen ennek a hegységnek a nyúlványa. A középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. 1318-ban szerepel először az írott forrásokban. Ekkor királyi vár, várnagya pedig Héder nembeli Dezső, aki még 1326-ban is viselte ezt a tisztséget.
Szelindek Nagyszebentől északra található. A vár a falu feletti hegyen, a falutól délkeletre fekszik. A vár építésére vonatkozóan nincsenek írásos források, kialakulásáról keveset tudunk. A várra közvetlen adatunk nincsen a 16. század előtti időszakból, építése feltehetőleg összefüggött az 1438-as nagy török betöréssel.
Az egykoron Torda vármegyéhez tartozó Torockó és Torockószentgyörgy a Maros jobb oldali mellékvize, a Torockó patak mentén fekszik, Tordától DNy-ra. Habár földrajzi szempontból a Maros medencéhez tartoznak, sokkal szorosabban kötődnek az Aranyos vidékhez, kapcsolat, amit a 13. század vége óta a Székelykőn emelt vár teremtett meg.
A 13.
Diód a Maros jobb oldali mellékvize a Gyógyi (Tövis) patak mentén helyezkedik. A vár a község belterületén fekszik, a patak által táplált mocsáros terepből kiemelkedő magaslaton. Diód (Gyógy) a középkor óta Fehér megyéhez tartozott.
1264-ben említik először a falut birtokló család vezetékneveként.
