Tényleg van kiút? Létezhet Földünknek és nekünk is egyaránt pozitív jövő? Több tárlatunk foglalkozik a mesterséges természetromboló erőkkel, az ember környezetpusztításával. Felvázoljuk a negatív jövőképeket, a Föld antiutópisztikus forgatókönyveit.
A trópusi esőerdők az Egyenlítőt övező 10-10 fokos sávban terülnek el. Megtalálhatók Ausztráliában, Afrikában, Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában. Az utóbbi kontinensen az Amazonas-medencében terül el a legnagyobb, "zöld pokol"-nak is nevezett esőerdő, amelynek területe 5 millió négyzetkilométer.
Talán nem is gondolnánk, hogy az óceánokban is lehet zajszennyezés. A kimutatások szerint az elmúlt hat évtizedben tíz éves időközökben megduplázódott az óceánok zajszennyezettsége a vízi járművek miatt. Főképp a tengeralattjáró-hajók által, ezek ugyanis a felderítéseknél olyan frekvenciát használnak, amely nagy területen képes befolyásolni az élőlények életét.
Magyarországon sok szervezet foglalkozik a környezetvédelemmel, azonban meglehetősen kevés olyan kezdeményezés ismert, amely a gyerekek környezettudatos nevelését tűzné ki célul. Ezek közül is kiemelkedik a nagy múltra visszatekintő cserkészmozgalom, amely életformaszerűen ismerteti meg a fiatalokkal a környezeti értékeket.
Hazánkban ritkán hallhatunk földrengés okozta jelentősebb katasztrófáról. Ennek annyi az oka, hogy a Kárpátok által ölelt kis országunk tektonikai szempontból rendkívül biztonságos. A nagy törésvonalak ugyanis távol helyezkednek el, így egy-egy kisebb rengés esetén sem számolhatunk jelentős rombolással.
Környezetünket nem csak kémiai és biológiai eredetű anyagokkal szennyezhetjük, hanem az elektromágneses sugárzás, azaz a fény is káros lehet. A fényszennyezés az éjszakai égbolt mesterséges fényforrásokkal – pl.
Az ózonréteg a Föld sztratoszférájában, mintegy 15-30 kilométeres magasságban alakul ki az ultraibolya (UV-) sugarak hatására. Ez a réteg bolygónk egyik fő védelmi vonala, hiszen részben kiszűri, elnyeli a Nap káros sugarait. Létezése tette lehetővé a földi élet és a légkör kialakulását. Az ózonpajzs sérült, elvékonyodott részeit hívjuk ózonlyuknak.
„Nem lehet elég korán kezdeni” - tartja a mondás. Hasonló gondolat járhatott azoknak a környezetvédő pedagógusoknak a fejében, akik elsőként kitalálták és szorgalmazták az óvodák átalakítását úgynevezett zöld óvodákká. Ennek eredményeképp ma már Magyarországon is rengeteg ilyen rendszerű intézménybe járhatnak a gyerekek.
A közelmúltban végzett felmérések szerint Magyarországon 3000 iskolából csupán 354-ben foglalkoznak tanórai keretek közt a diákok környezettudatosságra nevelésével, ami jóval kevesebb, mint a fejlettebb nyugati országokban.
A környezettudatosság olyan gondolkodásmódot jelent, amelyben felelősséget vállalunk környezetünkért, és mindennapi életünkben próbáljuk minimálisra csökkenteni a természetre káros anyagok használatát, kibocsátását. Fontos, hogy a gyerekek kiskoruktól kezdve ebben a szemléletmódban nőjenek fel, így később természetesnek veszik a környezettudatos életmódot.
