Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg. A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később több fázisban vulkáni kőzetek törték át, a kiemelkedő hegység szegélyein pedig fiatal üledékek és savanyú vulkanitok rakódtak le.

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.

Az érvényben lévő természetvédelmi törvény alapján: - védett természeti érték (természetvédelmi érték): a természetvédelmi törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ás...

Ukrajna legnyugatibb régiója, Kárpátalja majdnem ezer évig Magyarország területét képezte, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákiához, 1945-től 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott. Most a független Ukrajna önálló közigazgatási egysége "Kárpáton Túli Terület" néven. Területe 12 800 km², nagy része hegyvidék, egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát).

A Baradla-barlang az UNESCO Természeti Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője. A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen: 25 km. Ebből 5,6 km a Szlovákiában található Domica-barlang.

Tapolcai-tavasbarlang (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ben kútásás közben fedezeték fel a barlangot, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő meleg víz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók.

A Lengyelország és Szlovákia határán húzódó Tátra a Kárpátok legmagasabb szakasza. Ennek legtagoltabb és legnagyobb átlagmagasságú része a Magas-Tátra, amely keleten a Kopa-hágóval derékszögben fonódik össze a Bélai-Tátrával. Nyugat felől a Liliom-hágó választja el a Liptói-havasoktól. A hegyvonulat legmagasabb csúcsa a 2654 m-es Gerlachovský štít, magyarul Gerlachfalvi-csúcs.

Legendák völgyében: a Tordai-hasadék A régóta kedvelt romániai turistacélpont, a szemgyönyörködtető Tordai-hasadék Erdély középső részén helyezkedik el, nem messze Torda városától. Ez tulajdonképpen a Torockói-hegységben végigfutó mészkő-hasadék. Jókai „háromezer lépésnyi sziklafolyosóként” említi az Egy az Isten című alkotásában.

Ahogy a mondás tartja, aki járt már a Hargita meseszép, medvék lakta vidékén, sétált a száz éves fenyvesekben, mászott a sziklás hegyoldalakon, hallgatta a gyors hegyi patakok zúgását, az már nem ugyanaz az ember többé. A Madarasi-Hargita Románia középső részén, Belső-Erdély keleti részén emelkedik ki 1801 méter tengerszint feletti magasságával.

Az erdélyi Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves részét alkotja. A Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban és a Hargita északkeleti részén terül el. A jelenleg széles körben elfogadott magyarázat szerint 1837-ben egy hegyomlás következtében keletkezett.