A Duna-Ipoly Nemzeti Park túraparadicsoma
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. A parkot 1997-ben alapították, a Duna és Ipoly folyók között helyezkedik el, jellegzetességét három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Összterülete 60 314,3 hektár.
Elhelyezkedése
A nemzeti park két nagy hegyvidéke a Börzsöny és a Dunazug-hegység északkeleti része, utóbbi a Visegrádi-hegységből, a Pilisből és a Budai-hegységből áll. A hegyvonulatokat a festői szépségű Dunakanyar választja el egymástól. A nemzeti park magyar részéhez tartozik még a Középső- és az Alsó Ipoly-völgy egy-egy szakasza is.
A Pilis határa, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része
Domborzata, vízrajza, turisztikai jelentősége
A Visegrádi-hegység magmás eredetű kőzete a múltban lejátszódott vulkanikus tevékenységet jelez. A Pilisben emelkedik a Dunazug-hegység legmagasabb csúcsa is, amit szintén Pilisnek neveznek, ennek magassága 756 m. A hegység főleg mészkőből és dolomitból épül fel, ezek a kőzetek kiválóan alkalmasak a barlangképződésre. A Pilisben található Vadálló-kövek, Thirring-szikla andezitből áll, amely vulkáni tevékenységre utal. A nemzeti park közel 200 barlangjának legtöbbje is itt nyílik. A hegység barlangjai őslénytani és régészeti leletekben igen gazdagok. Ezek közül 9 fokozottan védett. A Pilis azonban nem csak a barlangászok kedvelt területe, hanem számos turistacélpontot is magába foglal: ilyen népszerű hely a Lajos-forrás, a Döme halála, a Prédikálószék csúcsa vagy akár a Sikárosi-rét. A hegységen keresztül vezet az ország legnépszerűbb extrém, gyalogos teljesítménytúrája, a Kinizsi Százas is.
A Visegrádi-hegység látképe
A Börzsöny vulkanikus eredetű, önálló hegycsúcsok rendszere: a főcsúcsok magassága 900 méter körül húzódik, a csúcsokból induló mellékgerincek, völgyek pedig erősen tagolt felszínt eredményeznek. Különös földtani értéke az andezit, és az ebből kiinduló számos kőfolyás. A Börzsöny forrásokban rendkívül gazdag terület, közel háromszázötven forrásából több mint negyven a tengerszint fölött hatszáz méterrel fakad. Ez országunkban egyedülálló. A hegység kedvelt turistacélpont, nem csak a gyalogosok számára, hanem a síelőknek is.
Az Ipoly-völgy arculatát a folyó hozta létre: áradások és apadások alakították ki a folyót kísérő mocsarakat, morotvatavakat. A folyó szabályozása során rendezett partvonal és duzzasztók épültek. Egy tizenkét kilométer hosszú folyószakaszon azonban nem történt átalakítás, ott a szeszélyes áradások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmaradását biztosítják. Az Ipoly turisztikai jelentőségét mutatják az évről évre szaporodó evezőstáborok, vízitúrák.
Növény- és állatvilág
A nemzeti parknak igen gazdag növény- és állatvilága van. Legritkább növényei a szirti páfrány, a gímpáfrány és a havasalji rózsa, ugyanakkor a kosbor- és nősziromfajok is gyakoriak. Érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a magyarföldi husáng.
Havasalji rózsa Magyarföldi husáng
Állatok közül itt él a magyar tavaszi fésűs bagolylepke, a fekete gólya, kérészek, álkérészek, tegzesek és bolharákok, valamint a legértékesebb, a petényi márna. Ezen kívül ritka csigafajok, például a bödöncsiga és a rajzos csiga is megtalálható a parkban. Az erdőkben hiúz, a vizek mellett vidra ütheti fel fejét. Növényfajok közül jelenleg százhetven a védett, tíz a fokozottan védett faj, állatfajai közül pedig több mint harminc áll védelem alatt.
Fekete gólya Kérész
Petényi márna
A Natura 2000 program
A Natura 2000 programot az Európai Unió indította, hogy megakadályozza a biológiai sokféleség csökkenéséa kontinensen. Emiatt természetvédelmi hálózatot hoztak létre, melynek a Duna-Ipoly Nemzeti Park is a tagja, számos madárvédelmi területtel (az egyik leghíresebb Visegrád mellett található).