EDDIG HITTEM A MAGYAR
NÉP EGYSÉGÉBEN…
Eddig hittem a Magyar Nép Egységében,
Szent koronánk összetartó erejében.
Április negyedikén ma már nem hiszek,
Inkább most csendesen csak elkeseredek.
Mivé lettél Hazám, Mivé lettél Népem,
Mikor lészen nekem is megbékélésem,
Amikor köröttem mindenki mosolyog,
Nem a másik ellen ordasul acsarog?
Mikor lészen közösen egyirányú út,
Amerre mindenki szépen, mosollyal fut?
Eddig hittem a Magyar Nép Egységében,
Szent koronánk összetartó erejében.
Hittem, hogy a Köztársaság nem csak címke,
Az Alkotmány kifordítva hull a népre.
Odafér Jognak Asztalához Mindenki,
Éhezéstől soha ne féljen majd senki.
Kukában turkálás ne forduljon elő,
Akkor sem, ha „meztelen király” a menő.
Feje felett Mindenkinek fedél legyen,
Szolgává senki, soha senkit ne tegyen!
Eddig hittem a Magyar Nép Egységében,
Szent koronánk összetartó erejében.
Április negyedikén ma már nem hiszek,
Inkább most csendesen csak elkeseredek.
A jövőmért korom miatt nem aggódom,
De unokáim, dédunokáim nagyon
Bizonytalan időre is számíthatnak,
Mert Honfitársaim Mindig Marakodnak.
Vajon megérem még egykor az Egységet,
Hunniában az igazi Békességet?
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2022. 04. 04. Hétfő Délelőtt 11:30
