A Héder nemzetség ősei, Héder nádor és testvére Wolfer akik II. Géza idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder Hédervárt, Wolfer pedig Németújvárt kapta birtokul. Wolfer a németújvári hegyen épített nemzetségi monostort a Bencés rend számára, ahol később őt magát is eltemették.
Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, II.
A Győr nemzetség (Geur-, Jeur) dunántúli nemzetség, ősének Győr fia Atha (Ottó) somogyi nádorispánt tartják, aki 1061-1068 között a Kaposvár melletti zseliczszentjakabi apátságot alapította.
1061-ben szerezte meg a Győr nemzetség ősének tartott Ottó somogyi ispán a Kapos folyó mellett fekvő, romos templom épületet és I.
A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud) nemzetség leszármazottai évszázadokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket adtak Magyarországnak. Kézai Simon állítása szerint a Gutkeled nemzetség ősei Péter király idejében jöttek hazánkba [1] a Sváb Hercegségből, Stof, azaz Stauf várából származtak.
A Geregye nemzetség (Geregen) ősi Árpád kori nemzetségeink egyike, melynek ősi birtokai Vas megyében, Kraszna- és Szolnok vármegyében voltak. A nemzetség nevét Vas megyében, a Sorok-patak mellett fekvő Geregye község neve őrizte meg. Itt Vas megye déli részén, Egervár mellett, voltak ősi birtokai, később Kraszna és Szolnok vármegyékben szerzett még birtokokat.
A Dorozsma (névváltozatai: Drusma, Drusina, Durusma) nemzetség a Szegedtől nyugatra eső, Dorozsma nevű településről veszi eredetét. Itt volt ősi birtokuk, s itt állt a nemzetség összekötő kapcsa, az ősi monostor is. Innen ágazott szét a nemzetség, különösen az ország déli részére, s adott hazánknak több jeles családot. A Dorozsma nemzetség őse János comes volt (? – 1430. január 6.
A Csupor nemzetség (Chupor, Chupur) nemzetség a 13. század elején élt,rövid életű nemzetség volt. A Csupor nemzetség birtokai a Csongrádi vár közelében feküdtek. A tatárjárás előtt Csongrád vármegyében, birtokukban volt a Szeged melletti Tápé és egy Vártó nevű halastó.
1241-ben a tatárjáráskor a tatárok a nemzetség majdnem minden tagját legyilkolták.
A Csór nemzetség (Chor) -el kapcsolatban az első adat krónikáinkban 1108-ból való, mikor a Székesfehérvár és Várpalota közt fekvő Csór falu volt említve egy esemény kapcsán. A Csór nemzetségnek 2-ága ismert, melyek közül az egyik a 13. században, a másik a 14. században élt. Azonban a Csór nemzetség tagjai csak a 14.
A Csolt nemzetség ősei a IX. század végén, X. század eleje körül vették birtokba a mai Békés megye területét. A nemzetség őse Vata, Békés megyei főúr volt, az 1046 évi Vata féle pogánylázadás vezére.
A honfoglalás idején Békés megye területét birtokba vevő Csolt nemzetség első ismert tagja Vata volt. Neve az 1046 évi úgynevezett pogánylázadás-ról lett ismertté.
A Csemely, vagy Csemény (Chemel) nemzetség Bodrog és Baranya megyék déli részén élt, de hamar elaprózódott nemzetség volt. A Csemely nemzetség birtokai közé tartozott a Bács-Bodrog megyében fekvő Aranyán falu is.
Aranyán vagy Aranyád falu egykor határos volt az egykori Apos nevű bolgár (izmaelita) faluval.
A Csanád nemzetség (Sunad, Chanad) őse valószínűleg az a Csanád vezér volt, aki 1028-ban Ajtonyt legyőzte, s kinek a krónikák szerint atyja Doboka volt, és az Árpád-házzal állt rokonságban. A nemzetség birtokai hat megyére; Csanád, Temes, Szerém, Vas, Győr és Moson megyékre és a Száván túl fekvő Macsói bánságra terjedtek ki.
