A legrégibb magyar nemzetségek egyike, mely minden valószínűség szerint Aba Sámuel királytól ered. E feltevést támogatja az a körülmény, hogy a sári monostor kegyurasága, mely monostorban temettetett el a krónikák tanusága szerint Aba Sámuel, az Aba nemzetség Csobánka ágát az alapításjogánál fogva megillette.
1665. december 6-án született Temetényben felvidéki nemesi családból. Gyermekkorában kitűnő taníttatásban részesült, 1678-tól a nagyszombati jezsuita gimnáziumban, majd 1680-tól a jezsuita egyetemen tanul filozófiát, matematikát és gazdaságtant. A magyar nyelv mellett beszél latinul, franciául, lengyel nyelven és németül is.
1640-1643 körül született Esztergomban kisnemesi családból. Egészen fiatal korában már 1657-ben belép a hadseregbe mint végvári katona. Bátorsága és vakmerősége nagyon korán megmutatkozik, egy napon felment az érsekújvári minaretbe és az ott éneklő törököt kihajította a toronyból..
Az ónodi országgyűlés után Rákóczi szabadkezet kap, hogy a megüresedett magyar trónra királyt keressen. Lehetséges jelöltek között volt: Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Ágost szász választófejedelem, XIV. Lajos francia király, I. Péter orosz cár. Azonban vagy falakba vagy diplomatikus elutasításokat kapott, egyedül I.
A Rákóczi szabadságharc csúcspontja az 1707. május 31-én megnyitott ónodi országgyűlés volt. az ország legnagyobb része (Dunántúl és Erdély) a kurucok fennhatósága alá tartozott, az országgyűlés megnyitása előtt egy hónappal Rákóczit már beiktatták az erdélyi fejedelmi székbe.
1706-ban a nagyszombati béketárgyalások megszakadása után újra megindulnak a hadműveletek, a császáriak immár új hadvezérrel az élükön (Starhemberg Guidó) az országközepén kellett volna találkozni az Erdélyből induló Rabutin tábornokkal.
1705 végén felélénkülő béketárgyalások biztatóak voltak, bár mindkét fél megpróbálta visszaszerezni mindazt amit elvesztett.
1706 elején a Heister Hannibál és Pálffy János bevonul Nyugat- Magyarországra Dunántúl visszafoglalásával próbálkoznak. Velük szemben álló Csáky Mihály és Andrássy István kuruc seregeikkel nem tudják a támadásokat megakadályozni.
1705 nyarán a Bécsi Haditanács Herbeville tábornagyot arra utasítja, hogy csatlakozzon Rabutin tábornagy csapataihoz Erdélyben és egyesült erővel "mentsék fel" Nagyváradot, így Herrbeville a császári csapatokkal augusztusban Komáromnál átkel a Dunán, kissebb pihenő beiktatása után pedig szeptemberben már az Alföldön vannak.
1566. augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán (ur. 1520-1566) 150 000 fős hadserege a Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, melynek kapitánya a híres hadvezér, gróf Zrínyi Miklós horvát bán volt.
Az 1944-es, fekete év végére súlyos hadi helyzet alakult ki a tengelyhatalmak országai számára – a franciaországi és a belgiumi harcokat most nem is említve – a keleti fronton mind Lengyelországban, mind pedig a Kárpát-medencében, hazánk területén. Románia 1944.
