A reneszánsz kor egyik legnagyobb és legértékesebb magyar gyűjteménye Mátyás király könyvtárában a Bibliotheca Corvinianában (Corvina Könyvtárban) található. A hatalmas tárral rendelkező könyvtár melynél nagyobb csak V. Miklós pápának volt az 1400-as évek közepén egyedülálló színvonalat képviselt.
Charles H. Grasty
Különtávirat a New York Times-nak
Budapest, 1921. április 3.
A mai napon interjút adott nekem Horthy admirális, aki az utóbbi napok eseményei következtében az egyik legérdekesebb európai személyiséggé lépett elő. Mindenekelőtt biztosított róla, hogy Károly visszatérési kísérlete teljesen meghiúsult.
(1030-1038 között)
1. A király adományáról az egyháznak
Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két házzal, ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel és harminc aprójószággal. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.
2.
(1001 körül)
Előszó a királyi törvényhez
Az isteni kegyelem uralkodása alatt.
A királyi méltóságnak a keresztény hit tápláló erejével véghezvitt alkotásai fényesebbek és erősebbek szoktak lenni más méltóságok műveinél.
Hazánkban a pipázás szokását a török hódítók, és a nyugat-európai, főleg Vallon (belga, német, holland) zsoldosok hozták be. Fazekasaink a török cseréppipához hasonlóan a az apró pipafejhez külön hozzáragasztott pipaszárral készítették a pipát. A magyar pipakészítés központjai Debrecenben és Selmecbányán alakultak ki.
A címer- Bertényi Iván meghatározása szerint- a középkori fegyverhasználaton alapuló, olyan, legtöbbször pajzs alakú jelvény, melyet magánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jeleként használnak. És habár a XVI sz.-ig szokták számítani az ún. élő heraldika korát, egyes címerek ma is élnek, cseppet sem veszítve értékükből.
Bács-Kiskun megye címere
Álló, hasított a tárcsapajzs, jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg.
A Történelmi zászlósor néven ismert zászlók együttese 1985 óta része a magyar katonai, állami és helyi ünnepségeknek. A zászlósor a magyar hadi múlt legjellemzőbb zászlótípusait vagy a magyar hadtörténet leghíresebb korszakaihoz kapcsolódó zászlókat vonultatja fel. A Történelmi zászlósor nem minden tagját vonultatják fel az ünnepségeken.
II. Rákóczi Ferenc 1705-ben háromszor indított hadjáratot a császári seregek ellen Dunántúl visszafoglalására. Az első hadjáratot (1705. február 20.-án) Károlyi Sándor nagykárolyi báróra bízta, aki az 1704-es évhez hasonlóan Brucknál átkelt a Lajtán, majd Enzerdorf-Fischamend vonalán mintegy húsz községet égetett fel és prédált ki. A lángok Bécsig világítottak.
