A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban. Korabeli alakja valószínűleg dzsula vagy dzsila volt, megfelel a mai török jula szónak. Bíborbanszületett Konstantin a görög: gilasz alakban említi, Kézai szerint az egyik honfoglaló törzsfő neve is ez volt.
Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt. Erdély felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkezett. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területe felett nem is volt hatásköre. Hadat is gyűjthetett veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területének a központtól való távolsága indokolt.
A bárói korona a bárói rang tárgyi jelképe a heraldikában. Lehet ún. "régebbi", abroncsból álló és ún. "új" bárói korona, mely hétágú. A többi rangjelölő koronával együtt a 17. századtól kezdett elterjedni.
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt. Az újkorban az uralkodó által adományozott öröklődő főnemesi címmé vált.
A szó a frank baro szóból származik, amely eredetileg „teherhordó, fegyverhordó harcost” jelenthetett, az ógermán bera, beran, „hordani” igéből.
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak. A középkori Horvátország és a Magyar Királyság déli határterületei, az úgynevezett bánságok felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkeztek. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területük felett nem is volt hatásköre.
Az asztalnokmester az asztalnokok felügyelője az udvarban ill. a királyi udvarházak rendszere felett, udvari főtisztviselő, főméltóság. Első említését 1148-ból ismerjük. Megfelelője a frank mintára szerveződő európai udvarokban a szláv stolnik, francia sénéchal, az angol steward.
Az asztalnokmester neve megváltozott az újkorban.
Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum)
A királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével - azaz a király idézőpecsétjével - és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart.
Géczy Julianna 1684-1685 táján született a Gömör megyei Garamszegen nemesi családból. Nagyapja gömöri nemes és birtokos, apja Géczy Zsigmond Thököly Imre vezette szabadságharc egyik ezredeskapitánya. Géczy Julianna gyermekként hosszabb időt tölt el Munkácson, leírások szerint a Zrínyi Ilona vezette várvédelem idején is Munkácson tartózkodott.
Az 1490 és 1526 közötti korszak neve Magyarországon, amikor a Jagellók cseh–magyar ágából származó két király, II. Ulászló és II. Lajos uralkodott. A dinasztia választással került a magyar trónra. Tudatos békepolitikát folytattak.
A Hunyadiak kora az 1440 és 1490 közötti korszak Hunyadi Jánosról és fiáról, Mátyásról kapta nevét, s három király: Habsburg V. László, Jagelló I. Ulászló és Hunyadi I. Mátyás uralkodását foglalta magába.
1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták III. Ulászló lengyel királyt.
