Nyelvi érdekességek

• Legújabb cikkek
• Legolvasottabb cikkek
• Legtárgyaltabb cikkek
• Utolsó megjegyzések


• A magyar nyelv szótára
• Első rész
• Második rész
• A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
• Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
• A gyökökről
• A szóképzésről
• A szóviszonyító ragokról


• Szótár
• Értelmező szótár
• Félreértelmező szótár
• Eszperente szótár
• Aszparanta szótár
• Öszpöröntő szótár

Nyelvi érdekességek - Legolvasottabb cikkek

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: DS dsa, dsadsa, bizonyos madárfaj hangja és neve, máskép: gya, gyagya. dsam v. dsám, hangut, dsamál, dsámisz, dsámiszka.dsid, dsida, dsidás, dsidáz.dsig = zsig: dsiger, zsiger.dsin, dsindsa, dsindzás. Rokona: csim, csimota. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Z zab, (1), zabol, zabló, zabos. Hasonlók a lat. av-ena, ném. Haf-er, szláv ow-esz. zab, (2), zabál, zabálás. V. ö. hab, habsol, mohón habatolva eszik. záb =záp: zábé = kapufa, kapu zápja. zagy, zagyva, zagyvál, zagyválás, zagyvalék. zaj, hangut. zajong, zajdúl, zajgat, zajos, zajlik. zak, (1), hangut. zakat, zakatol, zakatolás. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Ö, rövid. ö, a harmadik személynévmás elemhangja, megnyujtva ő, toldva: ön, mint: te, ten, e-en, = én. A távolra mutató a, o vékonyhangu változata. öb, (1) kidudorodó, kikerekedő, bizonyos ürt képező térfogat: öböl, öblös, öblöz, öblöz, öblít, öblöget. Legközelebbi rokona a testet kerítő öv és öl (sinus, gremium). öb, (2) = höb, höv: öböl am. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Ó, hosszú ó, (1), melléknév = av: ócska = avacska, ósdi = avasdi. Gyökeleme o v. a rokon távolra mutató o v. a-val, t. i. ami ó az mint elmult, mint régi a jelentől vagy ujtól távol van. ó, (2), ige: óvok, óvás, óvakodik, óvhatatlan. Változattal: ol, oltalom, oltalmaz. Alapérteménye szintén távolodás vagy távolítás. ól, (1), fn. disznóól, tyúkól, lóól, hidas ól; mintegy óvó hely. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Í, hosszú. í v. íj, vastaghangu: íjas, ijász, ijaz, íász, jász. íg, ige, ígéz, ígézés, ígér, ígéret, ígérkezik. Rokonai: igen, és igaz, (mint a latin verum, és verbum). így, módhatárzó, puszta gyökeleme a közelre mutató i, mint úgy-é (ógy-é) a távolra mutató o. ím, (3), az ám viszonytársa, ímmelámmal, előtéttel: hím, hímez hámoz. ím, (2), ímely, ímelyedik, ímelyeg, ímelygős. Olvasd tovább »

Szótár » Aszparanta szótár vacak - watt vacak vád vadárvácska vadászat vadászdal vadászkabát vadászlak vadásztársaság vadásztáska vadkacsa vadság vágathajtás vágtat vágy vajbab vakablak vakakna vakarcs vaklárma vakság vaktában válasz választ választás vállalat vallás vallásszabadság vallástalanság vállpánt válltáska vám vámcsalás vámhatár vámzár van vannak vár varázslás varázslat ... Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról Mutatványok az ik-ea igék személyragozásából. Ezen igék ragozása általán egyezik a tárgytalan igeragozáséval, kivévén az egyesszámú első személyt, melynek ragja : -m, és a harmadikat, melynek ragja rendszerént (t L amásodik múlt kivételé vei): ik. Az egyes második személyragja pedig mindenütt 1. Példák : es-ém;es-ém (= ese-em); esí-em; esend-ém; ess-em; esn-ém (= esne em). Olvasd tovább »