Nyelvi érdekességek

• Legújabb cikkek
• Legolvasottabb cikkek
• Legtárgyaltabb cikkek
• Utolsó megjegyzések


• A magyar nyelv szótára
• Első rész
• Második rész
• A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
• Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
• A gyökökről
• A szóképzésről
• A szóviszonyító ragokról


• Szótár
• Értelmező szótár
• Félreértelmező szótár
• Eszperente szótár
• Aszparanta szótár
• Öszpöröntő szótár

Nyelvi érdekességek - Legolvasottabb cikkek

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: B ba, ba-ba, babba, gyermekszók, babáz, babázik. bá, csudálkozási, szájtáti hang: bám, bámé, bámész, bámít, bámul, báva, bákó; báj, bájos, bájol. bab, babó, babócs, babug. V. ö. bob. báb, bába, bábál, bábu, bábuzik. V. ö. bub, buba. bacs, bacsa, bacsó = acsa, acsó, atyó, öreg juhász, a juhászok atyja. bács = báty, bácsi, bácsika. bacz, l. becz. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Ő, hosszú ő, harmadik személynévmás, máskép ön. Rokonai a török o vagy ol, persa ó, ói, vei, szláv on stb. l. ö. őgy, őgyeleg őgyelgés. Valószinüen, az ódalog, oldalog változata, mert az őgyelgő dologtalanul iděoda jár kel, oldalog. őn, hegyes, szurós uszószárnyu pontyfaj. Talán eredetileg öln volt a szurást jelentő öl gyöktől, öszvehúzva őn, mint ólom, ón, mólna, móna, món. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: U, rövid u, (1), biztató hang: u-szú! u-czu! = nosza! előlehvel: hu-szu; uszít, uszítás, huszít, huszítás. u, (2), kutyahang, honnan: ug, ugat, ugatás, mint: bé, bő természeti hangokból bég, bőg. u, (3), uh, bagolyhang: uhu, uhog, huhog. ud = od, ad: udu, odu, adu, udor, udvas; l. od. ug, ugar, ugarol, (Acker, ager?). ugr, ugrik, ugrás, ugrat, ugrándozik. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: J ja v. jo, jav, jov, javas, jovas, javasol, jovasol, jobb, javit, javul, jó, jós, jósol, józan. Rokona i, az ig jog, igaz jogos, igazság, jogosság szókban. jaj, fájdalmas kedélyszó: jajgat, jajong, jajdúl, jajdít, jajász = gyász. jar v. jár: jargal, régies, am. nyargal; járás, járat, jártat, járdogál, járkál. ját, (1), névtárs, névrokon, drusza. Székely szó. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése. ú 1) Ragatlan állapotú gyökszókban az egyszerü rövid u-nak megnyujtása, s mint olyan jobbáraékvesztő, pl. úr, urat, urak, kút, kutatni, kutatás, búb, buborodik,csúcs, csucsor, lúd, ludat, ludak, ludas, rúd, rudat, rudak, rudas, stb.2) Rúthangzatú tájnyelven ó helyett ejtetik: lú ló, vagy ol-ból huzódottöszve: dúgozik dolgozik, kúdus koldus. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése. ő 1) A gyökökben megnyujtott ö milyenek: ő, őr, őz, ősz, őn (hal), bősz, szőr, tőr.2) Tájejtéssel öszvehuzott öv üv, mint: öveg őg, söveg, süveg sőg,üvőlt őt.3) Az öl öszvehúzva föld főd, köldök kődök, bölcső bőcső, ölt őt.4) Öszveolvadásból eredt: bö-ög bőg, vevő vő, növő nő, jövő jő,csöv cső, töv tő, köv kő, szöv sző. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: I, rövid. i, (1), közelre mutató: itt, ide, ily, ihol, így, változattal is régiesen e, ett, ede, ely, ehol. i, (2), remegéssel járó félelmi hang: ied, íeszt, ieszke, v. jeszke. i, (3), gyökeleme iszik, itat, icsar, iand, ihas, ihatik származékoknak. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: GY gya, gyagya ily hangon szóló madár neve, máskép dsa, dsadsa. gyak, (1), ige, a szurás, bökés alapfogalmával: gyaka, gyakás, gyakdos. Rokonai dák, dákos, dög, dögönyeg, dögönyöz. gyak, (2), a cselekvést, működést jelentő dia, csia, szókkal rokon, gyakor, gyakorol, gyakorta. gyal, (1), gyaláz, gyalázat, gyalázkodik; gyalog, gyalogol, V. ö. al, aláz. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: P pa, kettőztetve papa, gyermeknyelven am. étel, papál am. eszik. pacs, pacz, hangutánzók: pacskol, pacskolás, pacsér, pacsérta, paczi, paczka, paczkáz. Hellenül: patassw. V. ö. pat, patél. pacz, paczal, paczalos. V. ö. pocz, poczok. pad, padol, padolat, pados, padoz, padló, padlás. Egyezik vele a német: Boden. páh, ütési, verési hangut. páhol, páholás. Olvasd tovább »

A magyar nyelv szótára » A gyökökről Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: S sa = csa: sanda, félre, csára néző, sánta, sántikál, sántít, csára lépdegelve megy. sad, sadar, sadargat. V. ö. had, hadar. saj, (1) = sav: sajmegy, sajt, sajtalan. saj, (2), kedélyszó: sajn, sajnál, sajnálkodik, sajnos, sajog, sajgat, sajlódik. saj, (3), szaglási hang: sajdít, sejt. saj, (4) = suj: sajt, sajtó, sajtól = sujt, sújtó, sujtól. Olvasd tovább »