Archívum

A 20. századi környezetszennyezés egyik meglepő eredménye, hogy a Föld különböző vízfelületein összefüggő hulladékszigetek keletkeztek. A legnagyobb szemétdomb a Csendes-óceán felszínén helyezkedik el. Két, egymástól különálló részből tevődik össze: Japánnál a Keleti szemétfolt, a Hawaii-szigeteknél pedig a Nyugati szemétfolt található.

A trópusi esőerdők az Egyenlítőt övező 10-10 fokos sávban terülnek el. Megtalálhatók Ausztráliában, Afrikában, Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában. Az utóbbi kontinensen az Amazonas-medencében terül el a legnagyobb, "zöld pokol"-nak is nevezett esőerdő, amelynek területe 5 millió négyzetkilométer.

Környezetünket nem csak kémiai és biológiai eredetű anyagokkal szennyezhetjük, hanem az elektromágneses sugárzás, azaz a fény is káros lehet. A fényszennyezés az éjszakai égbolt mesterséges fényforrásokkal – pl.

A biodivertzitás vagy biológiai sokféleség kifejezés mást takar az egyes tudományágak, és mást a köznépi felfogás szerint. Míg utóbbi egy terület fajgazdagságát érti alatta, addig például az ökológia egy terület vagy rendszer rendezettségét (ún. entrópia állapot). A továbbiakban a köznépi felfogás szerint vizsgáljuk a biológiai sokféleség fogalmát.

A talaj (vagy pedoszféra) igen fontos szerepet játszik a növények és az állatok életében. A növények a tápanyagaik nagy részét a talajból szerzik be, pusztulásuk után az elhalt növényi részek a talajba kerülnek, ahol humusz alakul ki belőlük. Ez javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, és sok talajlakó állatnak biztosít élőhelyet.

Az erdélyi Nagybánya (Baia Mare) szép műemlékei (Szent István templom és torony, a főtér) mellett jelentős ipari központ is, annak minden környezeti kihatásával együtt. A 130.000 lakosú város első említésének időpontja vita tárgyát képezi, egyesek szerint a 12. században, mások szerint pedig a 14. században igazolta írott dokumentum a település létezését.

A víz az élet bölcsője, és nélkülözhetetlen eleme. A gerinctelen állatok 60-70 (némelyek jóval több), a gerinces állatok 50-60 %-ban vízből épülnek fel. Úgy mondják a tiszta víz a XXI. század legfontosabb természeti kincse lesz. A vizeket az ember többféleképpen szennyezi. A legismertebb vízszennyezési forma a szennyvizek élővízbe történő beengedése.

Az ózonréteg a Föld sztratoszférájában, mintegy 15-30 kilométeres magasságban alakul ki az ultraibolya (UV-) sugarak hatására. Ez a réteg bolygónk egyik fő védelmi vonala, hiszen részben kiszűri, elnyeli a Nap káros sugarait. Létezése tette lehetővé a földi élet és a légkör kialakulását. Az ózonpajzs sérült, elvékonyodott részeit hívjuk ózonlyuknak.

A tiszta és egészséges levegő az élet elengedhetetlen feltétele. A légszennyezés hatása a klímaváltozás, az ózonlyuk, a savas esők, illetve nagyon sok környezet-egészségügyi probléma.

A természet és a környezet védelmének egyik lehetséges módja a fosszilis tüzelőanyagokra épülő energiaellátás kiváltása, aminek több lehetséges módozata van. Ezeket manapság alternatív energiaforrások névvel illetik, holott ezek az energiák az emberiség történelme során folyamatosan rendelkezése álltak, és az ember használta is őket évezredeken keresztül.