Több, mit két évtizede írok verseket. Spontánul jönnek, egy -egy kiváltott hatás vagy lelkiállapot következtében. A gondolataimat sokszor csak így tudom kifejezni. Lírai, epikus és szatírikus verseim hűen tükrözik környezetemet, fantázia és- lelki világomat
Archívum
|
péntek, 2019. június 14. 18:10, Nézettség: 524
péntek, 2019. június 14. 17:25 Tóth Ágnes 2019-június 7.-től a nagyváradi magyarságnak saját Szent László himnusza van. A himnusz szövegét Tóth Ágnes váradi költő írta, zeneszerző és előadó Heinczinger Mika, a magyarországi Misztrál együttes zenésze. szerda, 2016. július 13. 11:13, Nézettség: 918
Tóth Ágnes Régi ház ( Lászlóné Pintér Erzsébet fotója alá) Mintha laktam volna benne, mintha nagyi nótás kedve most is a ház körül lengne. Mintha lenne futó szőlő, házfalára felnövekvő, Mintha vén diófa volna, mintha bentről nekem szólna. Két kis szemén zsalutábla, szív-ajtaja nyitva-tárva. Zsupfedél lett a kalapja, kémény is díszeleg rajta. szombat, 2016. július 2. 19:56, Nézettség: 520
Remény Nekem a remény drágakő, Ládában őrzött keszkenő, Csörgő sipka bohócokon, Meleg kenyér a polcokon. Tenyeremben egy kézfogás, Pohár fenekén áldomás, Fagyokat űző fénysugár, Tengernyi vizen szalmaszál. Csend A nap a dombon ácsorog, Ásít, majd alácsorog. Szürkül, melletted ballagok, Nem szólok és te hallgatod.. szerda, 2016. január 6. 12:44, Nézettség: 1373
Tóth Ágnes Ősz a Hargitán (Fodor István fotójához) Pipált az ősz és köhögött. Pöfögtette a füstködöt, mely odafent a Hargitán kis karámokra ült lilán. Magában meg csak nevetett, hogy pipafüstjében tehenek legelnek sárga füveket, s nem látta, hogy a völgy ölén, füstjét szabdalja már a fény. Tóth Ágnes
szerda, 2016. január 6. 17:13
Ködben- Fodor István fotója
Tóth Ágnes
szerda, 2016. január 6. 17:17
Aszat a hóban- Fodor István fotója
Sándor-Szcsotka Éva
vasárnap, 2016. december 25. 22:51
Nagyon szép fotói vannak Fodor Istvánnak én is láttam egy párat egy kiállitása alkalmából közölték .
csütörtök, 2014. január 2. 21:03, Nézettség: 1119
Tóth Ágnes Mintha öröktől fogva (Kovács Emil Lajos festménye alá) Játszik egymással a fény és az árny, s az útra, mint tépett madárszárny úgy hullik le az épületek árnya, mintha öröktől fogva arra várna, hogy újra felfoghassa régi lépteid, ha meglátogatod Szatmárnémetit.
hétfő, 2013. április 22. 09:17 »
Te
Tóth Ágnes
Kék madár A fényképen egy lány nevet, Tizenhét vagy tán húsz lehet, Egy hintán száll az ég felé, A haja bomlik száz felé, Vele repül a kacagás, Lobogó sálja szárnycsapás, Valahonnan már ismerem, Érinteném, de nem merem, Tudom ő az, a Kék madár, A képről int és messze száll, Már csak az üres hinta leng , Esteledik, és szél kereng... hétfő, 2013. április 8. 10:07, Nézettség: 1011
Új versek 2013 Tóth Ágnes Úton Még út áll előttünk, Kétoldalt nyárfák havaznak, És mi kitartóan ballagunk, Háttal a tavasznak. Mikor Mikor erősek voltunk és szépek, Vállunkon tücsök muzsikált, Zsebünkben madárka fészkelt. Hajunk közt virágok nyíltak, Szemünkben kis csillagfények. Mikor erősek voltunk és szépek.
kedd, 2013. március 12. 17:31 »
Te
Zsoldosné Belovai Mária fotója alá.
Tóth Ágnes Naplemente A lélegzet is elakad, ahogy a lemenő nap fennakad az ágak közt, mint égi fény, tűzglória a fák fején, aranylabda a víz színén....
kedd, 2012. november 13. 18:18 »
Te
Tóth Ágnes
Levelek álma Ó, mily szívtelen szerető az ősz, lecsókolja a leveleket a fákról, majd rozsdás kardjával hasogatja, míg vérszínt gyöngyözve lángol a sok szűz avar a fák alatt. És zörögve sírnak mind, izzadnak fanyar szagokat, Elpihennek az anyaföld ölén, S álmukban visszavarrják az ágakra magukat.. . . Őszi képregény Sír október, halkan felzokogva, vért hullat a csipkebogyókra, felhőket sebez kardjával az ősz, s anyám kertjében jócskán elidőz. Csókolja a krizantém ajakát, mint pártában maradt szűz nyakát a megbódult szerelmes vénlegény, s a kert akár egy őszi képregény. Heveset dobban szíve a fáknak, ára lesz minden dobbanásnak, szél zörög át a száraz bozonton, míg ellángol a Nap a horizonton. Aztán színes gyöngyszemként lepereg, s éjjel a kert ölén szendereg. a sok elsárgult, barnult, rőt levél, s reggel mind arra ébred, hogy fehér.
vasárnap, 2012. október 28. 12:25 »
Te
Tóth Ágnes
Halottak napjára (Férjemhez) Lent te vagy az elvillámlott élet, Én fent a dörgésig még egy picit élek, Ez a gyertyaláng neked fényemlék, Vergődik a szélben, mintha csak én lennék, Mintha már nem sírnék, mintha nem nevetnék, Mintha a tavaszban hulló levél lennék. |