A sapkatánc fő mozzanata a sapka láb alatti átkapkodása. Emiatt gyakran “takácstánc”-nak is nevezik a szövés mozdulatait idéző alapeleme szerint. A magyar nyelvterületen szórványosan mindenütt előfordul, egyik változatát dunántúli táncpéldánk mutatja be. Általában férfiak táncoljak, de páros (férfi-női) változata is előfordul. Az utóbbi forma emlékei a 17. századi magyart történeti forrásokban is fönnmaradtak. Ezekben a férfi és nő évődésének, egymás csalogatásának, az egymással való vetélkedésnek jelképeként jelenik meg a sapkatánc, amelynek fő mozzanata a sapka egymás kezéből való elkapása, az eszköz birtoklása.
A sapkatánctól elütő, mégis sajátosságai alapján ide sorolható táncok a “kalapos táncok” is. Ezek fő mozzanata a körben álló férfiak egyre gyorsuló tempójú kalapcseréje. Akinek a kezéből a kalap kiesik, kiáll a körből. Ha nincs elég táncos, két férfi is eljátszhatja e táncos, versengő játékot. Változatai a Dunántúlról és az Alföldről is előkerültek.
