Láttuk, hogy a Teremtő Isteni Rend minősége egy szóba tömörítve a Teremtőtől származó jóval fejezhető ki. Egyén és közösség választhat a Teremtő jó és az ego rossza között.
De magatartásának minősége a viszonyulásban válik nyilvánvalóvá: viszonyulása Teremtőjéhez, önmagához és környezetéhez.
A jó és rossz magatartásnak kihatása van: terjed, szóródik, hat, de vissza is hat a kibocsátóra. Ez ritkán tudatosul benne.
Ismételten kihangsúlyozzuk, hogy a jónak eredendője Isten, aki magyarul érthetően az Igazság-Egység. Az ősi rovásjelek is ezt az egybeesést igazolják, mert = (Isten = Igazság).
Az ISTEN a Kezdet, az ERedet, az ÚR: az IGAZSÁG. A Kegyelem (szeretet) és a Törvény (szabály) az Igazságnak „csak” a származéka. Emberi szinten is, hol igazság nincs, ott igaz szeretet sem lehet. Hisz csak az igazságnak van szeretet-hordozója, - a hamisságnak csak gyűlölet hozadéka-hordaléka lehet.
Ezért természetes, ha a jót alapvetően úgy értelmezzük, mint IGAZSÁG, a rosszat pedig mint HAMISSÁG.
Jótétemények hatása-visszhatása
Jótett helyébe jót várj - vallja közmondásunk. Legtöbbször a jótett visszatér a tett színhelyére, a jótevőhöz is. Az életben gyakran történik meg, hogy olyantól kapunk jót, akinek sosem lesz alkalmunk viszonozni, és olyan is igényelheti tőlünk, aki már nem viszonozhatja. Egészséges társadalomban a segítséget a megelőlegezett bizalom jellemzi, tudván hogy a jótétemények kapcsolatsora folytatódik, valahol mindig bezárul, és általában visszatér hozzánk is.
Rossztétemények hatása-visszhatása
Aki másnak vermet ás, maga esik bele - figyelmeztet másik közmondásunk. A rossztétemények következményei előbb-utóbb visszahatnak az elkövetőre is, mások révén, de akár bumerángként is. A rosszat lehetetlen olyan pontossággal irányítani, hogy annak bekövetkezett szórása ne hasson vissza a forrására is.
A bumeráng-hatás példájaként álljon itt egy, a magyarságon esett vétség közel 100 év utáni visszahatásának esete az elkövetők késői utódaira.
Az egykori, 1921-ben Kolozsvárról elűzött Ferenc József Tudományegyetem sorsa példázza e visszahatást.
„Az első világháború végén, 1918 karácsonyán Kolozsvár román uralom alá kerül. 1919 májusában a román hatóságok felszólítják az egyetem tanári karát, hogy tegyen hűségesküt a román királynak. Minthogy Erdély sorsáról ekkor még nem szólt nemzetközi döntés, e törvénytelen követelésnek a tantestület nem tehetett eleget. A tanárokat katonai segédlettel eltávolították, s a románok „átvették” az egyetemet teljes felszerelésével együtt. 1919. november 3-án nyitották meg a kolozsvári román egyetemet.
A magyar tanárok egy része Kolozsvárt próbált felekezetközi magánegyetemet, tanárképző intézetet létesíteni, de ezek a kísérletek a román hatóságok tilalmát váltották ki. A tanszemélyzet és a diákság jelentősebb része Budapestre menekült, s ott újra indították az egyetemi munkát.
A magyar országgyűlés 1921. június 17-i határozatával a kolozsvári egyetem ideiglenes székhelyéül Szeged városát jelölte ki. Ott 1921. október 10-én 1977 diákkal meg is kezdődött az oktatás. A kolozsvári professzorok nagy része is áttelepült Szegedre.”
Szeged város évszázados törekvése valósult meg azáltal, hogy odaköltözött az egykori Magyarország egyik legrangosabb egyeteme. Ezzel a város Dél-Magyarország tudományos-kulturális központjává válhatott. A nagy múltú kolozsvári egyetem méltó otthonra lelt Szegeden. A „Tisza-parti Göttinga” hamarosan a tudományos élet jelentős képviselőjévé válik, olyannyira hogy 1937-ben az egyetem Orvosi Vegytani Intézetének professzora, Szent-Györgyi Albert szegedi kutatásaiért átvehette a nemzetközi tudományos élet máig legnagyobb elismerését, a Nobel-díjat.
Lássuk, hogyan alakult a Kolozsváron 1921-ben létrehozott új román intézmény sorsa. Méltó utódja lett-e az egykori magyar egyetemnek?
Ennek minősítését bízzuk a ma gyógyulásukat kereső betegek magatartásbeli ítéletére. 2009 óta új jelenség Romániában, hogy a többségi közösség betegeinek tízezrei keresnek végső menedéket a gyógyuláshoz, és kezeltetik magukat éppen abban a szegedi intézetben, melyet elődeik űztek el egykor Kolozsvárról, csupán csak magyar volta miatt. A méltatlan utódláson a bumeráng csaknem 100 év után is visszaütött. Ez is igazolja, hogy a rombolás rövid távon hozhat előnyt, de hosszú távon mindenképpen pusztulásba visz. Tanulság legyen!
