A Magyarságtudományi tanulmányok több mint 800 oldalas kötete 29 szerző önzetlenül felajánlott 37 tanulmányából állt össze, mely eleink és rokon népeink történelmét, kultúráját, hitét mutatja be, nem feledkezve meg legbecsesebb nemzeti ereklyénkről, a Szent Koronáról sem. A Magyarok Világszövetsége, valamint magánszemélyek támogatásával 2008-ban megjelent hiánypótló kötetet kiegészítő tankönyvnek is ajánlják minden magyar ajkú és magyar szívű tanár számára.  

„A magyarság eddig eltitkolt hiteles őstörténetének és igaz történelmének, a magyar nyelv eredetének feltárásához szellemi munkájukkal hatalmas segítséget nyújtottak a szerzők, akik tanulmányaikat önzetlenül és ellenszolgáltatás nélkül ajánlották fel ehhez a kötethez. Itt fejezzük ki hálás köszönetünket ezért a munkáért, amit az MTA-nak kellett volna elvégeznie már évtizedekkel ezelőtt! A most megjelentetett magyar illetve angol nyelvű kiadás remélhetőleg nem csak a magyarul, de az angolul beszélő tudósok, kutatók és érdeklődők kezébe is eljut, ezáltal oszlatva a félretájékoztatásnak és elhallgatásnak azt a tudományos köntösbe burkolt, tudatosan gerjesztett és fenntartott homályát, amely a magyarság és rokon népeinek őstörténetét mind a „tudományos világ”, mind pedig az oktatás terén máig beborítja.” - írják a szerkesztők a könyv bevezetőjében.

Patrubány Miklós elnök ajánlásával és Botos László főszerkesztő összeállításában a kötetben a következő tanulmányok jelentek meg:

- A fehér hunok története (Aradi Éva)

- Királyság vagy köztársaság (Balogh Sándor)

- Az ázsiai hunok élete és történelme (Bárdi László)

- Az ujgurok története (Bárdi László)

- Bevezetés az egyiptomi hieroglifák magyar nyelvű olvasatába (Borbola János)

- A magyar hadjáratok (Botos László)

- Királygyilkosságok (Botos László)

- A Versailles-i határozatok átvizsgálása (Botos László)

- A magyar népzene, mint „zenei anyanyelvünk” (Csajághy György)

- Kárpát-medencébe gyökérző magyar folytonosság (Cser Ferenc, Darai Lajos)

- A hun és a keleti hun (xiongnu) ugyanaz a nép (Érdy Miklós)

- Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás (Friedrich Klára)

- Egy kudarc menetrendje (Gordon Gaskill)

- A Habsburg-ház bűnei (Gelsei Bíró Zoltán)

- Királyi mágusok ősnépe a magyar (Grandpierre Attila)

- Templom (Gyárfás Ágnes)

- Magyarok kelet kapujában (Harangozó Imre)

- Adalékok a székelyek eredetének, hagyományos világképének és hitvilágának vizsgálatához (Harangozó Imre)

- Isten tenyerén (Horváth Imre)

- Szubar/szabirok, hurriták és más kis-ázsiai népek (Imre Kálmán)

- A Szent Korona misztériuma és tana (Kocsis István)

- A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból (Marácz László)

- A magyar nyelv eredetéről (Marácz László)

- A káld-sumír nép története (Marton Veronika)

- A pártusok története (Marton Veronika)

- Szent László (Molnár V. József)

 - A déli hunok történeti kérdései (Obrusánszky Borbála)

- A pozsonyi csata rövid története (Poór Miklós)

- A középkori magyar inkvizíció (Radics Géza)

- Szabadságharcaink (Szakács Gábor)

- Kelták és magyarok (Timaru-Kast Sándor)

- Avarok (Tomory Zsuzsa)

- Őshazánk a Kárpát-medence (Tomory Zsuzsa)

- Szerves magyar nyelvtudomány (Tomory Zsuzsa)

- A hun-avar azonosság (rokonság) kérdése (Vértessy György)

- Insvla Pilis (Vetráb József Kadocsa)

- Szürkebarát, fehérbarát... (Vetráb József Kadocsa)

A Magyarságtudományi tanulmányok című kötetnek átütő sikere jelezte azt a hatalmas érdeklődést, amely a magyarság elfeledett, letagadott, meghamisított történelme iránt a ma élő nemzedékben munkál.

Folytatásaként havonta jelenik meg 2010 januárjától legkevesebb 24 hónapon át a Magyarságtudományi Füzetek. A szerkesztők szükségesnek látták a tervezett tanulmányok tematikai osztályozását. Minden egyes tematikai osztályban több önálló füzet kiadását tervezik.

Az általánosan felvállalt tematikák:

1. A magyar ember és társadalma. (Magyarnak nem születni, magyarnak lenni kell!) Önálló köteteket terveznek a magyar lélek, a magyar nyelv, a magyar írás, a magyar ember és társadalma bemutatására, amelynek legteljesebb foglalata a Szent Korona-tan.

2. A magyar nép etnogenezise. A mára szinte kaotikus sokszínűséget mutató származáselméleteket önálló kötetekben tálalva próbálnak rendszert és egyben tudományos vita-alapot teremteni, előtérbe helyezve azt, amit a legtöbb korszerű tudomány - a genetikától az anyagvegyészetig - bizonyítani látszik, a magyarság Kárpát-medencei ősiségét.

3. Magyar népcsoportok és rokon népek. A ma élő magyar népet csak akkor ismerhetjük meg, és számíthatjuk ki lehetséges jövőbeni válaszait az emberiség egészét érintő kihívásokra, ha ismerjük a népet alkotó népcsoportokat Árpád magyar törzseitől a magukat őshonos magyar népként meghatározó székelyeken át, a palócokig, matyókig, a jászokig és a kunokig. Rokonaink száma - a ma elterjedt hiedelmekkel és tévtanokkal ellentétben - milliárdos nagyságrendű, a Csendes-óceántól Ázsián és Európán át az Atlanti-óceánig, az Északi-tengertől Dél-Amerikáig, Észak-Amerikában a keleti partvidéktől a nyugatiig. E velünk rokonszenvező, minket tehetséges rokonnak, testvérnek tekintő népek érzelmeinek megismerése és viszonzása alapja lehet a magyarság jövőképének, a magyarság jövőjét megalapozó terveknek.

4. A magyar szellem. Ebbe a tematikai osztályba tartozik mindaz, amit a magyar szellem megteremtett: a népdalok, népi táncok, mesék és mondák, a zene, az irodalom, a bölcselet, a jogalkotás, a képzőművészet, a tudomány.

5. A magyarok hitvilága. A római kereszténység és a belőle kirajzó protestáns felekezetek a magyar nép hitéletének máig tartóan jelentős fejezetét alkotják. Ám a kaukázusi magyar államban, amely Árpád magyarjainak bejövetele után még ötszáz évig fennmaradt, együtt éltek keresztény és muzulmán magyarok. Eleink, a szkíták, magatartásmintaként jelentek meg az erkölcsi alapokon nyugvó, nagy monoteista vallásokban. Csoda-e, hogy a magyarok mondták ki a világon elsőként a legfőbb emberi szabadság, a lelkiismeret szabadságát jelentő felekezeti egyenjogúságot? Csoda-e, hogy a Nyugati és a Keleti Egyház nagy szakadása óta Szent István az első és mindmáig egyetlen olyan szent, akit mindkét világegyház a magáénak vall és tisztel?

6. A magyar nép élete Árpádék bejövetele óta. Bár mindaz, amit az eddig felsorolt tematikai osztályok hordoznak, messze túlmutat az Árpád nagyfejedelem által megalapított, legújabb kori magyar állam életén, kétségtelen, hogy az elmúlt ezerszáz esztendő a ma élő magyar nép történetének szerves és legrészletesebben megismerhető fejezete. Ismerjük hát meg: ferdítések nélkül.

7. Paradigmaváltó események a magyar nép életében. Árpádék bejövetele, a pozsonyi csata, a római kereszténység felvétele, Muhi, Mohács, Bocskai győztes szabadságharca, 1848-49, Petőfi halála, Trianon, 1956 - mind-mind olyan történések, amelyek gyakran lesújtva, ritkábban felemelve paradigmaváltó erejűnek bizonyultak népünk életében. A legjelentősebbek számbavétele, a magyarság szellemi, lelki, fizikai, társadalmi arculatát alakító hatásuk alapos elemzése ennek a tematikai osztálynak a legfőbb feladata.

8. Árulások, tévedések, tévelygések. E tematikai osztály cím magáért beszél. Nem elég nemzeti tragédiáinkat, vereségeinket számba venni - erre a 7-es tematikai osztály írásai alkalmasak -, fel kell tárnunk azokat a folyamatokat, ok-okozati összefüggéseket is, amelyek e kudarcokhoz vezettek.

9. Szentek, szabadítók, élenjárók. (Magyarok az emberiség szolgálatában) A példaképek minden felnövő nemzedék számára a jövőbe vetett hit táplálói, a remény éltetői. Ők alakítják az új nemzedék lelki arculatát. 

10. Összegző, összefüggés-teremtő tanulmányok.

Törekednünk kell olyan interdiszciplináris tanulmányok megjelentetésére, amelyek az egyes résztudományok eredményei alapján eddig ismeretlen összefüggéseket tárnak fel, és eddig megoldatlan kérdésekre adnak választ. Ez a helye a tudományos közlésnek is.

11. Visszatekintő, koherencia-növelő tanulmányok. Miként az emberi test vérkeringését biztosító szív táplálásához egy különleges érrendszer, a koszorú-érrendszer szükséges, akként kell egy éveken át elhúzódó szellemi alkotás folyamatába olyan tanulmányokat beiktatni, amelyek megvizsgálják az addig közölteket, szükség esetén pontosítanak, feloldják az esetleges ellentmondásokat. Ennek a célnak évente egy füzetet szentelünk. Itt lesz a helye a tudományos vitának is.

12. Jövőképünk. Bár az egész füzetsorozat és ezáltal minden egyes tematikai osztály célja egy éltető jövőkép kialakítása, induláskor szükségét érezzük tételesen felrajzolni a lehetséges jövőképeket.

A Magyarságtudományi Füzetekben sajátosan elegyedik a tudományos ismeretterjesztés a tudományos közlésekkel és a tudományos vitaanyagokkal. A letisztázott, kikristályosodott ismeretek közérthető eljuttatása a nagyközönséghez, elsősorban a fiatalokhoz ugyanúgy feladata e füzeteknek, mint az egymásnak ellentmondó elméletek vitára bocsátása, az eddig nem ismert tények, tudományos eredmények közlése. Induláskor a hangsúly az ismeretközlésen van. Ezért a folyam címe Kisenciklopédia. Ha a füzetsorozat figyelemfelkeltőnek, népszerűnek és hosszú életűnek bizonyul, a tudományos viták és közlések alighanem önálló folyamok kiadását fogják megkövetelni. 

Kevesebb idővel rendelkezők számára gyors tájékoztatás céljából ajánlhatjuk a Történelmünkhöz magyarul című tanulmánykötetet.

Szakmai ajánlójában olvashatjuk:

„A tisztánlátás igénye, az éhség és szomjúság a magyar múlt fehér foltjai, tabu-témái, történelmi tudatot meghatározó kérdései iránt, hozta létre a kötetet. Teljességgel indokolt, megalapozott, magától értetődő és természetes ez az igény, hiszen az oktatás-nevelés és tömegtájékoztatás intézményei a tudományosság jelen fórumaival együtt, az itt fölmerülő kérdésekkel szemben az elhallgatás stratégiáját alkalmazzák, mondván, hogy amiről nem beszélnek, az nem létezik, azaz: ne létezzen! De, hogy mennyire létező igényről és problémákról van szó, azt ékesen bizonyítják - az ugyancsak elhallgatott - mégis ütemesen szaporodó, civil szakmai fórumok, sajtók, magánkiadásban megjelenő könyvek, az egyéni megszólalások, közösségi felhívások.

Ezekből gyűjt össze egy csokrot a könyv, mely hasznos lehet azoknak, akik most kezdenek foglalkozni a Magyar Történet kérdéseivel, éppúgy, mint azoknak, akik már jártasak bennük; ajánljuk idősebbeknek és fiataloknak egyaránt.” 

 Gyermekeinkkel is korán el kell kezdenünk a történelmi múltban kutakodást olvasmányos vagy játékos kalandozás formájában. Erre alkalmas a mellékelt, Bakay Kornél főszerkesztő által összeállított két alternatív tankönyv, de az alábbi társasjáték is.