Az erőszakos cselekedet, általánosan tekintve a Teremtő Isteni Rend ellen irányul, az Igazság megsemmisítésére, a Kegyelem és Törvény ellenében.
A TERemtő által TERemtett TERmészetes élet is Kegyelem. Az élet egymásból él és egymásért. Az ember, Isten kegyelméből áldozhat és feláldozhat, de a Rend ellenében nem pusztíthatja el sem magát, sem mást. A magyar nyelv egyetlen ősszóval (_LD) magyarázza meg az összefüggéseket -, mert az igazi ÁLDozáson van ÁLDás és lehet szertartó ÁLDomás, mert csak erre van felOLDozás.
Az igazságnak, kegyelemnek és törvénynek védelme nemcsak jog, hanem kötelesség. A Teremtő Isteni Rend ellenében az ártatlant elpusztítani minőségileg gonosz cselekedet. A pusztító erőszak elleni igazságos önvédelem pedig kötelező.
Álcázott zsarnoki hatalmak felismerhető célja egyén és közösség figyelmét elterelni az igazságos önvédelem jogának és kötelességének tudatosulásáról. Uralmuk fenntartása érdekében, megtévesztés célzattal, az Igazság ellenében túlhangoztatott „kegyelem” álcájával korlátozzák a visszaszabályozó igazságos önvédelem jogát. Ezért címkézik terrorizmus fogalmával azt is, ami kötelező önvédelem lenne - amit ilyen váddal igyekeznek megbénítani.
Lássuk, hogyan ír az önvédelemről a Magyar Katolikus Lexikon. Félrevezető világunkban meglepő értelmezésre bukkanunk:
A jogos önvédelem keresztény értelmezése:
„Saját vagy rábízott élet megvédése a jogtalan támadó sérelme, esetleg halála árán is. - Az önmagunk iránti szeretet az erkölcsiség alapvető elve. Jogos tehát, hogy az ember saját életéhez való jogát tiszteletben tartassa. Aki az életét védi, nem az emberölés vétkét követi el, még ha halálos csapást kénytelen is mérni támadójára. Ha valaki védekezésből nagyobb erőszakot alkalmaz, mint kellene, a tette nem megengedett, ha viszont mértékkel reagál, a védekezés megengedett. És nem szükséges a lélek üdvösségéhez, hogy az ember lemondjon az önvédelemről azért, hogy meg ne ölje a másikat, mert a saját életére jobban kell vigyáznia, mint a másikéra (STh II-II. 64,7). - A jogos önvédelem nemcsak jog lehet, hanem szigorú kötelessége is azoknak, akik mások életéért, illetve a család vagy a közösség közjaváért felelősek. (kiemelés tőlem, VZ) A társadalom közjavának megőrzése ugyanis megköveteli, hogy ártalmatlanná tegyék a támadót. E téren az Egyház hagyományos tanítása megalapozottnak ismerte el a törvényes közhatalom jogát és kötelességét arra, hogy a bűntény súlyosságával arányos büntetést szabjon ki, nem zárva ki rendkívül súlyos esetekben a halálbüntetést sem. Hasonló okokból a hatalom birtokosainak joga van fegyverrel visszaverni azokat, akik a gondjaikra bízott polgári közösséget megtámadták. - Ha a vérontás nélküli eszközök elegendőek ahhoz, hogy az emberi életeket a támadók ellen megvédjék, oltalmazzák a közrendet és az emberek biztonságát, akkor a hatóságok ezekre korlátozzák magukat, mert jobban megfelelnek a közjó konkrét feltételeinek, és jobban alkalmazkodnak az emberi személy méltóságához.”
