A csillagbölcselet (asztrozófia) ősi, titkok homályában rejtőző tudományát a XX. század végén Paksi Zoltán hosszas kutatómunkával hívta életre.
Asztrozófia és asztrológia. Nézzük, mit jelentenek ezek a szavak!
Az asztrozófia szó csillagbölcseletet jelent. A megértés, az őselvek külső-belső felfedezésének az útja. Az asztrológia a csillagok ismeretének segítségével történő alkotás, teremtés ősi tudománya.
Az asztrozófia inkább a „belső”, míg az asztrológia inkább a „külső” megjelenése a mágikus csillagismeretnek. Természetesen a kettő együtt alkot teljességet!
Az ősi emlékezet és tanítások szerint, mikor az emberi lelkek a Földre érkeztek, a hetedik planétát foglalták el. Az emberiség karmikus fejlődésében a földi élet egy iskola. Nem a kezdet, de nem is a vég. Az „iskolát kijárva” térhetünk vissza az igazi otthonba, a fénybe, a Teremtőhöz. A Földre érkezett emberi lelkek minden szükséges tudást megkaptak ahhoz, hogy feladataikat elvégezzék, és végül kiléphessenek az újramegtestesülés (reinkarnáció) földi körforgásából. Ezt a tudást az égre írva kapták meg! A tudás a csillagok fényével lett az égre írva. A csillagok, a csillagképek, az égi utak és a planéták hordozzák az időtlen bölcsességet.
Ezt őrzi az asztrozófia, és ezt őrizte egykor az asztrológia is.
