Az operett könnyed, fülbemászó , de operai igénnyel megírt , dallamokkal átszött történet, sok humorral, melynek központi témája a szerelem, mégpedig az örült szerelem.
A cselekmény fonala prózában bontakozik ki, ezekhez kapcsolódnak a zenei tételek (zenekari nyitány, közjátékok, áriák , duettek, tercettek-kvartettek, együttesek, kórusok) és táncjelenetek.
Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de ma ismert, ma játszott formáját , megerösítve a legnagyobb sikereket kiváltó táncos- komikus -szubrett vonallal , a magyaroknak köszönhetöen nyerte el.
A magyar operett története nyugati importtal kezdödött. A külföldi sikerek után a hazai színpadon is bemutatták Strauss, Zeller, Millöcker és Offenbach müveit.
1885. december 3-án a pesti Népszínházban megszületett Deréky Antal és Konti József Eleven ördög címü müve. Ettöl kezdve jöttek az ùjabb és ùjabb zeneszerzök, libretteisták, majd 1902-ben végképp meghódította a közönséget , valamint a kritikát Huszka Jenö Bob hercege. Nem véletlen, hogy sok operett kutató innen is számítja az igazi magyar operett születését.
A méltán híres bécsi operett keringöit és polkáit jól egészítette ki a magyar vertbunk és csárdás vérpezsdítö ritmusa, , olyannyira, hogy ifj. Johann Strauss a Denevér - ben ezeket átvette.
Az operett világszerte kedvelt zenei müfaj lett, elsösorban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, és Ábrahám Pál komponistáknak köszönhetöen. De ott van mellettük számtalan kivételes tehetségü magyar szerzö, akik a XX.században váltak népszerüvé, és akiknek számtalan örökzöld operett - slágert köszönhetünk.
Az operett elsösorban a magyaroknak köszönhetöen vívott ki rangos helyet magának múltunk, jelenünk és jövönk kulturális életében. Kálmán Imre és Lehár Ferenc tette a müfajt az egyetemes zenekultúra részévé.
A magyar operett-játszás is nagyban hozzájárult , hogy az opera mellett az operett is nemzetközileg ismert, és elismert müfaj lett mostanra.
1923-ban az operett saját otthont kapott a budapesti Operettszínház megnyitásával, és megkezdödött az Ezüst Operett korszaka.
Müködését olyan legendás hírü müvészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill , Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János, akiknek méltó utódaika magyar operett mai sztárjai : Oszvald Marika, Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Frankó Tünde, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Szendi Szilvi, Dancs Annamari, Szabó Dávid, Kékkovács Mara, Peller Anna, akiknek köszönhetöen a müfaj a legfiatalabb nemzedék tagjai között is sikeres itthon, és külföldön egyatánt.
Napjainkban Kerényi Miklós Gábor igazgatása alatt a teátrum kéttagozatú , igazi zenés népszínház , mely magyasr operetteket, és kortárs magyar musical- eket tüz müsorra, több, az ifjúságnak szóló irodalmi történelmi alapú musical mellett.
A klasszikus magyar operettek : a Csárdáskirálynö, Marica grófnö, Cirkuszhercegnö, Cigányszerelem, A mosoly országa, Viktória, Mágnás Miska képezik a repertoár gerincét.
A magyar nemzeti értékekröl és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény , mely 2012. július 1-én lépett hatályba, az alábbiak szerint határozza meg a hungarikum fogalmát:
Hungarikum: gyüjtöfogalom, amely egységes osztályozási , nesorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre , kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemzö tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, és minöségével a magyarság csúcsteljesítménye.
A Hungarikumok Gyüjteményében található hungarikumok Kulturális örökség szakterületi kategóriájában ott találjuk a Magyar Operettet is.
