BAKONYSZENTKIRÁLYON
A REFORMÁTUS TEMPLOM HARANGJA…
Bakonyszentkirályon a Református Templom harangja
Messze hallatszik, amikor a híveket szólítgatja.
Legtöbbször a hívó hangja Istentiszteletre szólít,
Vagy mikor meghal valaki, akkor fájdalmasan kondít.
Drága hangjaival gyermekkoromat is felidézi
Emlékeimben, mert ma már a távolból csak az őrzi,
Hiszen az Alföld Gyöngyszemében Békében Gyulán élek,
Mégis Bakonyszentkirályra visszahúznak az emlékek.
Itt is van Református Templom, de harangja másképpen szól,
Hiába kérdezem kicsiny falumról sose válaszol.
Hogyan is tudna, hiszen az a Templom nekem mást jelent,
Gyermek és ifjúkoromnak világát és nem a jelent.
Annak a Templomharangnak a zengése és zúgása,
Kis falum Szeretete, erők, mezők, hegyek hívása,
Az érett kalászok hajladozása mindent felidéz
Abból is, amit ma már a valóságban nagyon nehéz.
Bakonyszentkirályon a Református Templom harangja
Messze hallatszik, amikor a híveket szólítgatja.
Nagy és kis harang, együtt és külön, mindegyik másképpen szól,
Ha behunyom szemeim, kérdésemre mindig válaszol
Mert tudja, érzi, hogy míg élek, soha nem felejtem el,
Hiszen ilyenkor az összes Zsoltár mirólunk énekel.
Áldom az Úr nevét, hogy még erről tudok emlékezni
Mert tudom, hogy míg élek, mindig megóv majd az Ő keze.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2021. 07. 02. Péntek Délelőtt 8:50
