PARASZTI MEZŐKNEK KÜLDÖTTE
VOLTÁL…
Emlékezés Édesapámra, halálának 13. évfordulóján
Paraszti mezőknek küldötte voltál,
Erről a világról sokat daloltál.
Eke szarvait fogva is verseltél,
Éltető Napnak fényében fürödtél
Mikor vetettél magot vagy arattál,
Mindig földszerető paraszt maradtál.
Elsirattad Trianont, jaj de hányszor,
De sosem voltál béketűrő jámbor,
Akit csak úgy sárba lehet tiporni,
Úri gőggel leköpni, megalázni.
Ott voltál a visszacsatolt földeken,
Erdélyben boldogan és Felvidéken.
Don poklát is megjártad Drága Apám,
Sóhajod hazaszállt: Drága szép Hazám.
Protestáns Hitedet is megtartottad,
Tolladdal is az Istent választottad
Amikor templomban elmondott versed
Büntetését három évig viselted.
Mindig Szeretetet - Hűséget adtál,
Számomra örökül is ezt jussoltál.
Tőled lestem el versek szeretetét,
Tőled kaptam Nemzetünk becsülését.
Büszke vagyok most is Rád Drága Apám,
Mert tudom Mennyből is vigyázol reám.
Tizenhárom éve is csak siratlak,
Lelki szemeimmel még most is látlak
Ahogyan megfogod az eke szarvát,
Vagy lendíted aratásra a kaszát.
Gyöngybetűiddel rovod a sorokat,
Versbe öltöztetett gondolatokat.
Hangos szavakkal olvasol Bibliát,
Vagy újrameséled a Doni csatát.
Paraszti mezőknek küldötte voltál,
Erről a világról holtig daloltál.
Emléked örökké itt lesz szívemben,
Verseid tovább élnek a könyvekben.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc, 2011. 06. 05.