A hierarchia, általános meghatározás szerint: rangsor.
Egyszerű, „földi” megfogalmazás szerint jelentése: egy olyan fölé- és alárendeltségnek rendszere, amiben az emberek vagy dolgok valamilyen szempont (pl. fontosság, képesség, tisztség) alapján vannak elrendezve, besorolva.
(A hagyomány görög eredetű összetett szónak tartja: a hiero = szent, és az archia = uralom.
Meglepőnek tűnik, hogy számunkra is, ősszavakban keresgélve és a szavak gerincét, a mássalhangzókat kiemelve, ez az összetett szó érthetővé válhat. A könyv első felében említettük már, hogy a számunkra érthető Hitnek (mely a H_ gazdag szóbokrához tartozik) jelentése: óv és véd. Miképpen a Hier = har(om) = hal-om (rokon az orom) = magasultság-szentség is oltalmaz és sérthetetlenné tesz. Tehát a Hier magyarul érthetően is szentséghez kapcsolódik. Az ARchia (uralom), a lágyító képzőt elhagyva, az _R ősszógyök részének is tekinthető, melynek szóbokra is nagyon gazdag: ér, erő, erély, erény, érint, érték, érdek, érez, érzelem, értelem, érem, érdem, stb. Magánhangzócserével a szóbokor kibővül: ár, áram, stb. De keresésünket telitalálatnak akkor tekinthetjük, ha magánhangzócserével u-t teszünk: UR (uralom). Helységnevünk is van ERKed névvel, aminek jelentése kapcsolódhat ugyanehhez az ősszóhoz, mert aRCH = eRK.)
A hierarchia ismertebb értelmezésben az egyházi uralom egymás alá rendelt papi fokozatainak rendszere. Ezt a szót használták később a feudalizmus hűbéri rendszerében is, ma pedig nagy szervezetek alá- és fölérendeltségi viszonyaira, de átvitt értelemben más rendszerekre is használatos.
Régi értelmezésében égi származtatású a szent uralom. Eszerint a hierarchia azokban a társadalmakban uralkodott, ahol a társadalmi rend égi, szellemi ősindíttatáson alapult.
A társadalmi hierarchia alapja, hogy minden emberi teremtmény saját természete szerint önmaga, és az ezen öntermészethez kapcsolódó szellemi tulajdonságok „jelölik ki” az egyén társadalomban elfoglalt helyét. A hierarchia tökéletes megtestesülése a szakrális, archaikus hierarchia. A hierarchiát elvetők hamis egyenlőséget hirdetve tagadják az egyének között létező bármiféle minőségi különbséget.
